Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Szőke Anna–Szőke Béla: Az időszámítás naptáraink tükrében
A második kivétel a maradékok olyan alakulásakor történhet, amikor b = 28 és d = 0, és így az V. szabály szerint húsvét április 25-re esne, az epakta táblázatok azonban azt egy héttel előbbre, április 18-ra tették. Ez a kivétel csak akkor érvényes, ha az a maradék nem kisebb 11-nél. Ha a maradék kisebb, vagy egyenlő 11-gyel, akkor húsvét marad a számított árpilis 25. Ez az egyetlen kivétel csak 1954-ben fordult elő. Elizabeth Achelis „világnaptár" javaslata Az 1930-ból származó „világnaptár" 3 nagyon ötletesen mindegyik évnegyedet egy 31 napos és két 30 napos hónapból állítja össze. Ilyképp a hét napjait tartalmazó év 91 • 4 = 364 napból áll, december 31. napja azonban nem illeszkedik a hét napjai sorába, hanem a W-vel jelölt ún. világnap (World. day). Szökőévben június is ugrana egy 31-ik névtelen szökőnapot. Ennek a naptárrendszernek feltétlen előnye, hogy az újév napja mindig vasárnapra esne, mert 364 : 7 = 52 kerek szám, de a fennmaradó egy, illetve két nap kiesne a heti napok sorrendjéből. Bár az UNESCO pártfogolta ezt a naptárrendszert, mégsem fog megvalósulni talán sohasem. Ennek egyik oka az, hogy a vallások minden hét hetedik napját tartják ünnepnapnak, amit közbeiktatott napokkal követni már nem lehetne, a másik ok, hogy felborítaná a Niceai Zsinat határozatára épült epakta táblázatokat, és érvényét vesztené a Gauss-szabály. A vallási indokoktól függetlenül Szőke Béla tette azt az észrevételt, hogy a hét napjai sorrendjének betartása a különböző naptárrendszereknek olyan közös gerince, mely a történelem-kutató számára kitűnő ellenőrzési eszköz. Példaként említjük: amikor elkészítette a muzulmán grafikus naptárt a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályához benyújtott Oklevéltani Naptárában, éppen a hét napjai sorrendje alapján jött rá az 1912. évi kiadványban a török újévek keresztény dátumainál előforduló tévedésekre. Grafikus öröknaptár tervezete a 4900-ik évig Annak a hármas követelésnek, hogy a Gergely-naptár az év első napjától utolsó napjáig lényegesen egyszerűbb legyen, hogy a hét napjainak sorrendje szigorúan megmaradjon, hogy a Niceai Zsinat határozata érvényben maradjon, egy módon lehet eleget tenni: Az összes hónapok január 1-től december 31-ig maradjanak úgy minden évben, mint a közönséges években, a szökőévek szökőnapja pedig ne február 29. legyen, hanem a szökőév előtti nap, december 32. Ilyen módon végeredményben a tavaszi napéjegyenlőség is változatlanul ugyanarra a napra esne, mint a jelenlegi naptárnál, és ezzel együtt a változó ünnepek is ugyanarra a napra esnének, mint jelenleg, sőt hamvazó szerdánál szökőévekben elmaradna a jelenlegi szabálytalanság. Ez úgy értelmezendő, hogy pl. március 29-iki húsvét-dátum esetén hamvazó szerda mindig febr. 11-re esne míg a mai naptárrendszerben csak a közönséges években érvényes ez a dátum, szökőévekben pedig febr. 12. Talán vallási szempontból sem volna kifogásolható a szökőnapnak a szökőév elé helyezése, hiszen karácsony ünnepe is már előző nap kezdődik, és a rómaiaknak is a főnap előtti nap volt a kitüntetett nap, a Pridie.
