Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Komlós Sándor: A textiltisztítás története

ban a rendelkezésre álló telek nagysága határozta meg, de már az 1900-as években ideális megoldásnak az egyszintes épületet tartották. Tapasztalatok szerint ez volt a legmegfelelőbb a munkafolyamatok megszervezésére. Erre példa egy 1928-ban épített németországi mosoda, amelynek alapterülete mintegy 67X45, m, azaz kereken 3000 m

2

, illetve közel 15 000 légm

3 volt. Ebben a mosodában több mint 100 fő dolgozott, s az épület szerkezete korszerűnek volt mondható. Ezt az üzemet a már említett Spindler cég építette. A harmincas években a háborús készülődések általában háttérbe szorították a szolgáltató üzemek létesítését és fejlesztését, az ilyen jellegű előrehaladás elsősorban a hadsereg e célt szolgáló intézményeinél történt. A II. világháború után az újjáépítés és helyreállítás befejezését követően mindenütt ismét előtérbe kerültek a szolgáltatások, ezen belül a textiltisztítóipari szolgáltatások ügye is. Hazánk textiltisztítóipari történetéről nem sokat tudunk. A fővárosban már a századforduló körül jelentős kisipari tevékenység folyt, a szakmának önálló hetilapja is jelent meg. A kelmefestés, vegytisztítás és a kezdetleges stádiumban levő üzemi mosás politikai, társadalmi és gazdasági okokból szinte kizárólag a kiváltságosok részére nyújtották szolgáltatásaikat. Teljesen megváltozott a helyzet a felszabadulás után, amikoris különösen az államosítást követően nagyarányú fejlődést tapasztalhattunk. Az ötvenes évek közepén épült fel az első új mosoda Budapesten, a hatvanas évek elején Pécsett, majd később több vidéki városban is. A legnagyobb új üzemet 1970-ben avatták Budapesten, ennek névleges teljesítménye műszakonként 101 háztartási fehérnemű. IRODALOM Blümner, H. : Technologie der Gewerbe und Künste bei Griechen und Römern. Bd. 1, 2. Auflage. Berlin 1912. Brunner-Traut, E. und V. Hell: Aegypten. Stuttgart 1962. Ermann, A. und H. Ranke: Aegypten und aegyptisches Leben im Altertum. Tübingen 1923. Forbiger, A.: Hellas und Rom, Hellas 1. Bd. Leipzig 1876. Herder, D. Grosse, Nachschlagwerk für Wissen und Leben, Freiburg im Breisgau 1935. Dipl. Ing. Joachim Kallies Berlin: Entwicklungsgeschichte der Waeschereinigung, Textilreinigung 1968 — 69. Klebs, L.: Die Reliefs des alten Reiches — Material zur aegyptischen Kulturgeschichte, Heidelberger 1915. Klebs, L.: Die Reliefs und Malareien des neuen Reiches — Material zur aegyptischen Kulturgeschichte, Abhandlung der Heidelberger Akademie der Wissenschaften. Heidelberg 1934. Mau, A.: Führer durch Pompeji. Leipzig 1928. Posener, G.: Lexikon der aegyptischen Kultur. München — Zürich 1960. Thiel, E. : Geschichte des Kostüms. Berlin 1960. Wagner, W. : Dampfwäseherei und Waeschevermietanstalt als industrielle Unternehmung. Phil. Dissertation, Leipzig, 1919. Beck T.: Beiträge zur Geschichte des Maschinenbauses, 2. Aufl. Berlin 1900. THE HISTORY OF TEXTILE CLEANING During history, mankid has made use of textiles of different materials and produced by different techniques which, however, had a common feature: all of them satisfied human requirements. This was exactly why their cleaning had always to be provided for. The history of textile cleaning is, at the same time, a summarized general history,