Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

üveget tart megfelelőének. — Nagel szemorvos füzete bizonyság arra, hogy a szemvédelemnek hazánkban nagy múltja van. Ma a dolgozók az ipari üzemekben sok ártalomnak és baleseti veszélynek vannak kitéve, melyek elhárításáról, megelőzéséről gondoskodni elsőrendű kötelesség. A látószerv védőkészülékei a védőpápaszemek az idegen testek, gőzök, gázok, füst, a sugárzó energia (fény, hő), — a maszkok, védőálarcok a vegyi ártalmak s végül a védősisakok, pajzsok ugyancsak a sugárzó energia ellen védenek. A sugárzó energia ellen védő pápaszemek használatáról szóló legelső kétségtelen adataink a XVIII-ik század elejéről származnak. Ami a sugárzó energiát illeti, Schulek Vilmos (1843— 1905) professzor a káros sugárzás elleni védekezésről írt dolgozataiban az ibolyántúli sugaraknak a szemre gyakorolt hatását tette vizsgálat tárgyává, s ezekben az ellenük való védekezés alapjait rakta le. A dolgozatok német nyelven az Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde II. kötetében több mint 200 oldal terjedelemben jelentek meg. Ezen — Imre József szerint

34 — „a magyar szemészeti irodalomban páratlanul álló" és Grósz Emil szerint

35 „a tudományos eredmények tárházát képező" munkáját a Budapesti Orvosegyesület a Balassa-jutalommal tüntette ki. Schulek arra a kérdésre keresett feleletet, hogy a szemre kártékony ultraibolya sugarakat miként lehetne a szemtől távoltartani. 225 anyagot spectrograph-al rendszeresen megvizsgált s arra az eredményre jutott, hogy e célra legalkalmasabb a xylolban oldott triphenylmethan és a borszeszben oldott nitrobenzol vegyülete. Sikerült neki ezt az anyagot ún. kamarás pápaszembe foglalni, mely túlerős napfényben, vagy villamos fényben dolgozóknak, hómezőkön járóknak és különböző szembajokban szenvedőknek felbecsülhetetlen szolgálatot tehet. Schulek kamarás pápaszeme az 1896. évi magyar országos kiállítás ós 1900ban a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét nyerte el. Több országban szabadalmaztatta is. Nemcsak az ibolyántúli fény, — hanem a vörösen inneni hősugárzás is káros a szemre. A korábban használt védőüvegekről kiderült, hogy egyrészt nem védenek a színkép mindkét végén levő ártalmas sugárzások ellen, másrészt elnyelés útján tartják vissza az ártalmas sugárzást; az elnyelés (absorptio) pedig az üveg felmelegedésével jár. A visszatartás módja a tükrözés. Az ezen elv alapján készült üveg nem nyeli el a sugarakat, hanem azok legnagyobb részét visszaveri ós így a felmelegedés hosszabb viselés közben sem mutatkozik. A nemes fémek rendkívül vékony rétegben átlátszók, de ugyanakkor erősen tükrözők is. Imre Józsefnek (1884—1945) sikerült Kisfaludy P. István gépészmérnök segítségével olyan üvegeket készíteni, melyeknek előnye, hogy nemcsak egyidejűleg védenek az ibolyántúli és a vörseninneni sugárzás ellen, hanem ugyanakkor a látható sugárzás fárasztó, s néha izgató hatását is kellő mértékben tompítják. Az Imre-féle Reflektor-üvegek közel- és távollátók részére keskeny oldalvédővel ellátott fémkeretekben a megfelelő erősségű üvegekkel felszerelve is készülnek. — A hasonló célra hazánkban gyártott más üvegek is háromrétegűek. Az elülső az arany-, ezüst-, platinából vagy bármely más porlasztható fémből készült reflektoros réteg, a második az ugyancsak bármely porlasztható fémből készült szűrőréteg, s a harmadik az oxálsavas vagy vasoxid tartalmú réteg, az alapüveg. Tehát van egy visszaverő, egy szűrő s egy elnyelő réteg. Az elülső réteg a hősugarakat, de részben a fénysugarakat visszaveri, a középső réteg megszűri és részben elnyeli, az alapréteg pedig az, melyben az absorbeálás művelete tulajdonképpen végbe megy. Röntgen-sugarak elleni védelemre ólomüvegek alkalmasak.