Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

is megtörténik, hanem rögtön a maghoz kerülnénk és a „miért

"-et ezzel meglátnánk, akkor nem volnék olyan bizonytalan"

13

. A Dudith által felvetett gondolatmenetet a XIX-ik század elejéig ismételten lehetett hallani. Azt állították, hogy a szemüveg rontja a szemet. Szemorvosaink a XIX-ik század elejéig szemüveget nem rendeltek. Ez csorbította volna tekintélyüket. A szemüveg iparcikk volt, annak vásárlása hazánkban, — mint külföldön is — főleg vásárokon, piacokon, ritkábban üzletekben, csupán alkalomszerű kipróbálás útján történt. A XIX-ik század első felében a Fabini Theophil és a Lippay Gáspár vezetése alatt állott pesti szemklinikán nem volt szemüvegrendelés. A látás létrejötte régóta jólismert. Hazánkban Apáczai Csere János az 1655-ben megjelent Magyar Encyclopaediája XXVI-ik részében írt már erről. II. Számos világhírű festőművész alkotásán anakronizmust tapasztalunk. Sok olyan képen, mely tárgyát a szemüveg feltalálása előtti időből meríti, szemüveget viselő személyt látunk. Az apostolokat, szenteket, bibliai személyeket ábrázoló festményeken látunk ezek szemén szemüveget. — E képek festőinek naivsága megbocsátható, mert azokban az időkben még Szent Jeromost tartották a szemüveg feltalálójának. R. Greeff szemészprofesszor „Die Erfindung der Augengläser" c. könyvében (a 12. oldalon) említi, hogy Budapesten magántulajdonban van egy Leonardo da Vinci iskolájából származó festmény, melyen a gyermek Jézus, Szt. József pápaszemét tartja a kezében. (A kép Greeff könyvének II. tábláján látható.) Ez „A szent család" c. kép bizonyára a nagy műgyűjtő Goldzieher Vilmos (1849—1916) budapesti szemészprofesszor tulajdonában volt. Jelenlegi lelőhelye ismeretlen. A „Katalog einer Bilderausstellung zur Geschichte der Brille" c. könyv (60. oldal) csupán azt említi, hogy a XVI-ik századbeli kép Budapesten magántulajdonban van, s hozzáteszi: Dr. Goldzieher. Mária halálát ábrázoló számos kép van a világ különböző múzeumaiban és templomaiban. Ezek közül az említett Greeff könyvben 34 festő művét találjuk. Mária halálát örökíti meg az Esztergomi Keresztény Múzeumban az 56/942. sz. osztrák vagy magyar festő által 1430-ban készített, továbbá osztrák festő által — Schongauer metszete után — 1498-ban festett 56/513. sz., a szárnyas oltár középső tábláján található kép, melyen szegecselt szemüveget viselő férfi látható. Mária halálát bemutató remekmű van a budapesti Szépművészeti Múzeum XVIII-ik termében, melyen a kép előterében egy nő pápaszemmel nagybetűs könyvből olvas; e szegecselt pápaszem kis ovális üvegekkel van ellátva, s a nő orra alsó részén foglal helyet. A képet id. Hans Holbein (1460- 1524) festette

14

. A magyar származású Albrecht Dürer-nek (1471—1528) anakronisztikus az 1500 körül festett „A 12 éves Christus a templomban" c. képe, mely az ifjú Jézust az írástudók között ábrázolja. Egy különösképpen tudnivágyó szorosan a könyvhöz tolakodott, s buzgón az írásra mutató gyermek Jézus ujját követi. A hegyesszakállú férfi fején turbánszerű fejfedő van, melyhez karikával szorosan illeszkedik a sárgakeretes pápaszem

15

. Dürer több grafikáján is ábrázol pápaszemes személyt. A budapesti Szépművészeti Múzeumban — a már említett Mária halála c. képen kívül több szemüveges személyt ábrázoló régi kép van. Ilyen a Niccolo da Foligno (1430— 1502): Sienai St. Bernardin c. kép, (a barát