Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Opitz László: Jedlik Ányos automatagépe

9. ábra. A differenciálorsó eredeti tervrajza renciálcsavarorsó a menetes csapágyban a kis menetemelkedésnek megfelelően axiális irányban elmozdul. A nagyobb menetemelkedésű részhez kapcsolt szán a két menetemelkedés különbségének megfelelően viszi tovább a karcolótűt. A vázlat szerint a csavarorsó tengelye egy teljes fordulat alatt 1/80"-kel mozdul el axiálisan, pl, balra a „C" csapágyban, mialatt „A" szán a tengelyen a nagyobb emelkedésű meneten l/22"-kel jobbra csúszott. A szán tényleges elmozdulását a kétirányú mozgás különbsége adja: 1/22'-1/80" = 29/880 hüvelyk. Ha tehát egy 29-es beosztású fogasdobot egy-egy foggal forgatja el, a 880-as sűrűségű csavar helyettesíthető egy könnyebben előállítható 80-as és 22-es sűrűségű csavarral. A szakaszos munkamódszer: a munkadarab ide-oda mozgásából származó irányváltozás, a karcolótűnek minden vonalhoz történő újbóli behelyezésekor fennálló kicsorbulási veszély vezette Jedliket a spirálrács, gyakorlatilag körrács készítésére. Ennél elmarad a vonalrácsnál állandóan ismétlődő kiemelés ós újbóli behelyezésből származó hiba, az egész rácsot egyetlen barázda bekarcolásával állította elő. A szakaszos munkamódszert sima, állandó mozgással helyettesítette. A spirálrács készítésénél a tárgy, ill. a tárgyasztal állandó forgását és a karcolótű egyenletes radális eltolását kellett megoldani (10. ábra). Ácskapocs alakú rézöntvény középtáján kinyúló lapszerű része betolható és felcsavarozható a gép e célra felvágott alapmezébe. Az öntvény rövid szárainak egyikén áthajtható csavarra támaszkodik kúposra esztergált csúcsával egy acéltengely, melynek másik vége gömbalakban végződik. A gömb hasítékába benyúló csavar kapcsolja össze a tengelyt, és az öntvény másik szárára csavarozott tartócsapágy közbeiktatásával a 68 mm átmérőjű, köralakú, sárgaréz tárgytartó asztalt. A tengely kúpos végéhez