Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Székely György: A szabványosítás történetéből

si követelményeket is.

20 A vállalati (üzemi) szabványosítás más iparosodó országoknál is jelentkezik. A szabványosítást sok esetben államjogi úton is szabályozzák. A francia nemzetgyűlés 1791-ben fogadta el a métert és a kilogrammot, mint a hosszúság és a tömeg alapegységét. Ezt kiegészítette nemzetközi síkon az 1875-ös „méteregyezmény", amelyaz európai államok jelentős részének együttműködéséveli született meg.

27 Az angol szabványosítás kiemelkedő úttörője volt Henry Maudslay és tanítványa Joseph Whitworth. Maudslay szabványosította 1825-ben a gépelemek tekintélyes részét. Pl. a csigasorok szabványosításával az angol haditengerészet részére dolgozó gyárak évente a régi 100 000 db helyett 130 000 db-ot tudtak előállítani azonos áron és minimális számú szakmunkással. J. Whitworth 1840-ben rendszeresítette a róla elnevezett, ma is jól ismert meneteket. Az USA-beli „Sellers-menetek" mintegy 20 év múlva születtek meg.

28 1850-től műszaki egyesületek, majd nagyvállalatok haladnak erőteljes léptekkel a szabványosítás terén. A század végén a szabványosítás egyik kiterjedt területévé világszerte a vasút vált. Olyan kérdéseket kellett szabványosítással megoldani, mint pl. a nyomköz kapcsolószerkezetek, űrszelvények, keréktávok rendezése. A vasúttal párhuzamosan fejlődött az építőanyagok, hengerelt áruk és csövek szabványosítása is. A modern magyar szabványosítás úttörői Domaniczki István mérnök és a Magyar Mérnök- ós Építész Egylet alelnöke Ybl Miklós voltak. 1875-ben kezdték el — az Egylet keretében — a normáltéglák és falvastagságok szabványainak kidolgozását, majd később e tudományos szervezet más szakemberei az acélok és hídanyagok szabványosítását.

29 A 19. század végén a MÁV feltétfüzetei az akkori kor üzemi (vasútiparági) szabványainak voltak tekinthetők. Számos osztályozórendszer, elvi megoldás is született a múlt század végén. Charles Renard francia mérnökkari tiszt pl. Párizs ostromakor rendszerezte a léghajó köteleket és megalkotta, a ma is róla elnevezett szabványos Renard-sort, amely a mértani soron alapszik. Dewey amerikai könyvtáros decimális klasszifikációja a 19. századtól vonult be nemcsak a könyvtárak, hanem a műszakiak életébe is.

30 Tudunk arról, hogy 1856-ban angol Kereskedelmi Kamarának már külön szabványosztálya volt, és számos nagyvállalatnál szabványiroda működött a századfordulón. (Siemens, Ford stb.)

31 A huszadik századtól sorra alakulnak a szabványügyi szervezetek. A sort a mai angol Szabványügyi Intézet jogelődje, az angol Mérnöki Szabványbizottság nyitotta meg 1901-ben, majd 1904-ben megalakult az első nemzetközi szabványosítási szervezet az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság). A Német Szabványosítási Bizottság és szabványai (DIN) születésének éve 1917. Ausztriában 1920-ban, Magyarországon 1921-ben (Magyar Ipari Szabványosító Bizottság), a Szovjetunióban 1925-ben alakult állami (központi) szabványügyi szervezet, Szabványügyi Bizottság néven. Nemzetközi téren ki kell emelni a CEE (International Comission on Rules for the Approval of Eletrical Equipment) és az ISA (International Federation of the National Standardization Associations) megalakulását. A műszakiak előtt jól ismert az ISA tűrés-illesztés terén végzett nemzetközi egységesítése, amely a mai ISO (International Organization for Standardization) és a KGST szabványosítás alapját is képezte ezen a területen. A II. világháborúban feloszlott ISA szerepét az ISO vette át. Az ENSZ Szabványkoordinációs Bizottsága javaslatára, illetve előkészítő munkája folytán 1946. október 24-én a londoni konferencián hozták létre a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet. (A ratifikáció 1947. februárjában volt.) A Szovjetunió és hazánk