Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Sisa Béla: A szárazmalmok utolsó emlékei
1. ábra. Nagyváradi szárazmalom tervek 1777-ből egy-egy céh féltve őrzött titka. A XVIII. századtól kezdve maradtak fenn malomépítésre vonatkozó tervek. Az 1777-ben Nagyváradon készült mintaterv, három és négy párköves — az előbbi egy, az utóbbi két keringősátorral készülő, alsó kerékmeghajtásos lisztelő szárazmalmokra ad működési tervet. A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyvében Komáromy József közöl egy XIX. századi keringősátorból és malomházból álló alsókerék meghajtásos olajütő szárazmalom tervet. A terven levő meghajtást szolgáló keringőn túlnyúlik egy küllő, ez elé fogták be az állatokat. Az erőt átvevő alsó kerék földbesüllyesztve vízszintes tengelyen forog, a húzatást végző állatok a tengely fölött egy fahídon járnak át. A Kamarai Levéltár is értékes adatot őriz 1791-ből a Beregszászról Gátra áthelyezett „száraz őrlőmalomról". A malmok építésénél kezdetben csak fát használnak, később a falszerkezet vályogból és téglából is készül. A tetőzet fedésére általában zsindelyt használtak, ezen kívül használtak még zsuppot, nádat és cserepet is. A malomházhoz kapcsolódhat egy, két, sőt három keringősátor. Eszerint beszélünk egyes, kettes vagy hármas malomról. A szárazmalmok településen belül vagy a település szélén helyezkednek el, a XIX. századból van adat tanyákon működő szárazmalmokról is. Statisztikai adatok szerint Magyarországon 1863-ban 7966 szárazmalom működött. Egyes városokban a Nagy-Alföldön egész utcasorokat képeztek, Hajdúiböszörményben 95, Kecskeméten 81, Makón 54, Orosházán 33 szárazmalom működött. A szárazmalmokat a szélmalmok kezdik kiszorítani, végső pusztulásukat pedig a gőzmalmok megjelenésével kialakuló modern malomipar okozta. 1885-ben 3197, 1906-ban már csak 652 malom üzemel az alábbi eloszlás szerint:
