Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokaji-hegység földtani megismerésében

4. ábra. A Zempléni hegység csúcsos és koporsó alakú hegyei a Bodrog síkságával Szegi felől nézve. (Luise B. Kotz rajza, 1830. körül Lithographia. — a MNM. Tört. Képtárának gyűjteményéből.) sára. Elsősorban a Golop, Tállya és Tolcsva környéki opálok jöhettek szóba. Ezeket a Fa«/-fivérek kisebb-nagyobb kirándulásaik során keresgették. V. Szabó nevelési rendszerének lényege volt ugyanis, hogy a két fiút mindenüvé elkísérte és a szabadban is oktatta őket a természeti környezettel összefüggő tudományokra. Számos közös kirándulást tettek kezdetben a környéken, majd — ahogy a gyermekek növekedtek — távoli megyékben, sőt külföldön is. Mindezekről az ifjabb Miklós gondos feljegyzésekben számolt be anyjának (4). Ne gondoljunk napról-napra vezetett naplóra, mert ez az írásmű nem az. Csak azokról a dolgokról vagy élményekről ír, amelyek nagy hatással voltak ifjú egyéniségére, ezekről azonban nagyon részletesen. így igen érdekes leírást találunk ebben a naplóban arról a nagyobbszabású utazásról, melynek során a két Fat/-testvér és V. Szabó János 1823 nyarán felkereste Eperjest is. Ez volt utazásuk egyik csomópontja. Innen tettek kirándulásokat Rozsnyóra és Aggtelekre (4), illetőleg Vörösvágásra (Cservenyicára) is (27). Miként ifj. Vay Miklós megírja, az utóbbi helyen felkeresték a világhírű nemesopál-lelőhelyeket. (Ezekből vásárolt Vay Miklós is.) Szabó tanár úr megmagyarázta nekik, milyen hasonlóságok, illetőleg különbségek mutatkoznak a vörösvágási, illetőleg a Tállya környéki opálok (19—21) között. Kirándulásaik alkalmával korábban ugyanis számos opált és kalcedont találtak a Golop határában levő Somos hegyen, valamint a Monoktól 2 km-rel DNynak emelkedő Ingvár szürke színű, erősen likacsos riolitjaiban (36). Volt közöttük nemes opál is, amit V. Szabó János — a vörösvágási darabok (28) nyomán — helyesen ismert fel (30.) 6 Technikatörténeti Szemle VI. 81