Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokaji-hegység földtani megismerésében

Valószínűnek látszik, hogy az újabb nemesopál lelőhelyeket Vay tudatosan és tervszerűen kereste. A tábornok élete alkonyán kiválogatta legfontosabb leveleit és iratait, és ezekről külön jegyzéket (37) készíttetett, ráírván: „Meinem lieben SohnMiklós zu übergeben." Ebben a jegyzékben No 2. alatt alábbi bejegyzés olvasható: „... einige Briefe von Gruben aus London." A levelek kelte 1788. Ez időben Vay másodszor járt Londonban beteg szemének eltávolítása végett (3). Feltehetően golopi megbízottja értesítette több levélben a bárót az egy (vagy több) helyen megkezdett bányavágatban elért eredményről. (Ezek a levelek napjainkig nem kerültek elő. Lehetséges, hogy a golopi kastély tönkremenetelekor sok más értékes irattal együtt ezek is megsemmisültek.) Born Ignác halála Miként Kazinczynak 1813 szeptemberében Rumy Károly Györgyhöz, a keszthelyi Georgikon professzorához intézett német nyelvű leveléből (15) tudjuk, Born 1791 tavaszán olyan mineralógiai vizsgálattal foglalkozott, amelyben Vay Miklós is érdekelt volt. A levél Golopot, Mádot vagy Tállyát név szerint nem említi, de nyilván azt kell hinnünk, hogy a célzás a Fat/-birtokok környékén lelt opálféleségekre, köztük a nemesopálra és talán egyéb ásványi nyersanyagokra is vonatkozott. (3. ábra) Born 1791 tavaszára elkészült a vizsgálattal és március havában kelt levelében arra kérte Vayt, keresse fel, hogy személyesen beszéljék meg a vizsgálat eredményét. Vay Miklós azonban éppen beteg volt, s emiatt nem vállalkozhatott az útra. Július elején .Bomtól újabb sürgető meghívás érkezett, erre Vay nekivágott az útnak. 1791. július 24-én érkezett Bécsbe. A kocsiból kiugorva Born Ignác lakására sietett. A kiváló tudóst súlyos betegen, haldokolva találta. Mellette maradt s Born Vay Miklós karjaiban hunyt el (15). A kutatások folytatása Born Ignác halála után Birtokának föld- és ásványtani feltárását Vay Miklós továbbiakban is folytatta, sőt, ahogy fiai növekedtek, nevelőjükkel, Váradi Szabó János sárospataki professzorral együtt ők is bekapcsolódtak a munkába. Nagyobbik fia, Miklós (a későbbi kancellár) különösen kitűnt a természet iránti szeretetével. Nevelőjük Pestalozzi tanítványa volt. A tábornok feleségének, Adelsheim Johannának (13) kívánságára V. Szabót két évre (1810— 1811) kiküldték Olaszországba, hogy Pestalozzi oldalán sajátítsa el a korszerű nevelés elveit, módszereit, majd — néhány év múlva — Pestalozzi is meghívták magukhoz hazánkba. Tekintettel arra, hogy V. Szabó János nemcsak a Vay-gyermekek nevelése során alkalmazta Pestalozzi elveit, hanem szóban, gyakorlatban, sőt irodalmilag is (39) azok leglelkesebb apostola volt (24), Pestalozzi boldogan jött Magyarországra és itt személyes, meleg kapcsolatba került Vay tábornok családjával. Az együtt töltött hetekről (22—25) érdemi feljegyzésekkel nem rendelkezünk, azonban tudjuk, hogy a generális nagy értékű ajándékkal óhajtotta emlékezetessé tenni Pestalozzi számára a Golopon és Debrecenben töltött napokat. Vay Miklós — talán Pestalozzi megkérdezése után — úgy határozott, hogy értékes magyarországi ásványokat ad a tudós nevelőnek gyűjteménye gyarapítá-