Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Stier Miklós: A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866–1867)

zuk ezt mi itthon, nem lehetne-e rajta könnyíteni, idomítani stb. Szóval: tegyük előbb nemzetivó, aztán fogadjuk el. Ne feledje e lap soha, hogy feladata lészen: tükrét adni nemzeti fejlődésünknek..." — Pesti Napló, 1866. júl. 27. Valkai Imre cikke. 28

„Ne kívánjon e lap tisztán tudományos lenni, hanem legyen a tények, a javaslatok, a gyakorlati kivitel, az indítványok közlönye." Feladata tehát: „1) Szakadatlan közlése mindannak, mi műtani cselekvény a hazában, s nevezetesb a külföldön; 2) Felvenni bele minden gyakorlati irányú indítványt, ha az önmagában nem abszurdum, mert nem lehet tudni, hogy ami nem kivihető haszonnal itt, nem leend-e nagyon használható amott. 3) Buzdítás a cselekvésre, elismerése a tehetségeknek, hiányaink folytonos szem előtt tartásával." — Uo. 29

Pesti Napló, 1866. aug. 2. — Ezzel kapcsolatban hadd említsük meg, hogy számos apróságban fedezhető fel valami demokratizmusra utaló mozzanat, amely rendkívül rokonszenvessé teszi az egész egyesülést, a XIX. századi magyar mérnökséget. Valaki kitalálja például, hogy az egyesület tagjai idővel köztekintélyű címet viselhessenek — bizonyos szakképességi feladatok megoldása például a „műtudor" cím viselésére jogosítana. (Pesti Napló, 1866. febr. 10). Az általánosan elfogadott vélemény az ellenkező lesz: nincs szükség „műtudor" címekre, mert „rangot és nagyobb befolyást a munkásság, tehetség és nyilvános érdem úgy is önkényt megszerez." (Pesti Napló, 1866. márc. 6.) 30

Pilisi Ney Béla főtitkár előadása az Egylet 1893. évi jubiláris (25 éves) közgyűlésén. Idézi Lósy-Schmidt Ede: A Magyar Mérnök- és Építész Egylet megalakulásának előzményei (1866- 1867). Budapest, 1927. 32 p. 3. old. (A továbbiakban Lósy-Schmidt.) 31

1927-ben, mint Lósy-Schmidt Ede írja, ez volt az első megtalálható dokumentuma az Egylet megalakulása előtörténetének. Lósy-Schmidt, 4. old. — Ma az O.L. Abszolutizmuskori Levéltár Helytartótanácsi iratok LEL Közigazgatási oszt. 4. tétel 15.838/1866 alapszám alatt maga a beadvány már nem található meg, csupán a hivatali feljegyzés, amelyből nyomon követhető az irat sorsa. 31

'

4

A'február eleji értekezlet meglétét bizonyítja még a Pesti Napló 1866. márc. 4-i cikke, amelyben „Két szaktársunk felszólalása közben megtartott magánórtekezletről" esik szó. Ezt pedig a január 27-i ós a február 10-i cikkek közti időszakban tarthatták. 32

Lósy-Schmidt 4 — 5. old. 33

Róla jegyezték fel a következőket: A szabadságharc idején Pétervárad megerősítését oly eredménnyel végezte el, hogy az ostromló osztrák hadsereg egyik dandárnoka, a hadmérnöki akadémia hírneves tanára, báró Mamula ezredes, amikor megtudta, hogy az erődöt Hollán erősítette meg, és ő védi, elborultan mondotta: „Legjobb tanítványom volt. . . s fájdalom, sokra tanítottam." — Lipthay Sándor: Hollán Ernő emlékezete. Akad. Értesítő, 1902. 321. old. 34

Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Budapest, 1929. Stádium, 52. old. 35

OL. Abszolutizmuskori Lt. Helytartótanácsi III. Közigazg. oszt. (—a továbbiakban: OL. D 216.) 4. tétel, 15.838/1866. 36

Lósy-Schmidt: 6. old. 37

Pesti Napló, 1866. máj. 2. A híradás meg is jegyzi: „Az értekezlet az életbelépő egylet iránt táplált legszebb reményekkel esti 7 óra felé eloszlott." 38

Közöljük a felhívás teljes szövegét: „Felhívás Magyarország mérnökeihez A társadalom minden rétegeiben korunk vezér-elve — az egyesülés — a legüdvösebb eredményeket eszközli. Közmívelődósünk és anyagi jólétünk legfőbb vívmányait a hasonló szakerők vállvetett összeműködése eredményezi. Hazánk műtani és ipari érdekeinek emelése összhangzásban azon nagy elvekkel, melyek a mívelt nemzetek közgazdasági viszonyait szabályozzák; nélkülözhetetlen szükséggé teszik ma már a „belföldi mérnökök egyesülését, mert: csupán ez úton lehetséges hazánk szakértélmiségét, kölcsönös érintkezés által, megismerni és megismertetni, társadalmi befolyását emelni, szakbéli hitélét terjeszteni, továbbá, műiden egyes tagnak ezáltal nyílik alkalma, munkásságának ügyfeleket szerezni, s a tudomány körében felmerült legújabb mozzanatokat gyorsabb értesülés folytán hasznára fordítani; az egyesült hazai szakerő leend arra képesítve, hogy közérdekű műtani kérdésekben az illetékes kezdeményezést megtegye, s a fennforgó ügyek felől véleményezzen, végre: ezen társulást keÜend oly gyúponttá tennünk, melyből a kor színvonalán álló szaktudományosság szelleme hazánk minden részébe elhasson, s a gyakorlatban alkalmazást nyerjen. Hasonló megfontolásokból indíttatva, czéloztatik a „magyar mérnök-egyesületnek" alapítása Pesten, hol az a társadalmi és egyletügyi kényelem igényeinek megfelelő helyiséget fog tartani.