Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Stier Miklós: A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866–1867)

amely viszont megbízható pontossággal tár fel eseményeket, és jól tükrözi az Egylet hivatalos életének belső működését. 2

Pesti Napló, 1866. március 6. Török F.: Visszhang a magyar mérnök egylet érdekében. — Kiemelés tőlem: S.M. 3

John D. Bernal: Tudomány és történelem. Gondolat Kiadó. Budapest, 1963. 354-357. 1. 3/a

U. o. 4

Szabad György: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849— 1867. Magyarország története. Gondolat Kiadó. Budapest 1964. II. kötet, 18. old. 5

Ganz Ábrahám vasöntő pl.: a 40-es években még 7 legénnyel dolgozott, az 50-es évek derekán átlagban 60, újabb tíz év múltán 350 emberrel. Üzemének legfőbb termékéből, a vasúti kerékből az első tízezer db-ot 14 év alatt, a másodikat már 4 óv alatt gyártotta, 1866-ban pedig termelése meghaladta az évi húszezret is. L. Szabad György: I. m. 32. old. 6

Hollán Ernő elnöki beszéde. Elhangzott 1866. aug. 5-ón a Magyar Mérnök Egylet első, „előkészítő" közgyűlésén. Pesti Napló, 1866. aug. 7. 'Matlekovics Sándor: A magyar mérnökök egyesületének jelentősége. Magyarország anyagi érdekei. 1866. 172. old. 8

Pesti Napló, 1866. aug. 7. S

A Magyar Mérnök-Egylet Közlönye, 1867. 252. old. "Magyar Sajtó 1856. ápr. 16. "Pesti Napló, 1866. jan. 27. G.K.: Néhány szó a magyar mérnökökhöz. 12

A Pesti Napló 1866. febr. 10-i számának cikkírója is panaszkodik a „nagy áron, tán életerőnk rovására is fizetett idegenszerű képességre." Török F. cikke pedig nyíltan hirdeti: a magyar mérnök sem rosszabb a külföldinél: „csekólylő véleménnyel szokott lenni birtokosaink nagyobb része a magyar nérnökök technikai képzettségéről ahhoz képest, mint amennyire túlbecsülni hajlandó az idegeneket." — Uo. 1866. márc. 6. 13

Pesti Napló, 1866. márc. 6. Török F. cikke. "Hollán Ernő elnöki beszéde 1866. aug. 5-én a Magyar Mérnök-Egylet előkészítő közgyűlésén. Pesti Napló, 1866. aug. 7. 16

Pesti Napló, 1866. jan. 27. G.K.: Néhány szó a magyar nórnökökhöz. 1G

Pesti Napló, 1866. jan. 27. G.K.: már idézett cikke; Uo. márc. 4.: Visszhang a magyar nérnökegylet érdekében; Uo. máj. 2. Felhívás Magyarország mérnökeihez; Uo. július 29. Valkai Endre: Egy magyar műtani szaklap érdekében; Uo. aug. 10. Gulácsy Kálmán: A magyar mérnök-egylet ügyében, Szily Kálmán: Előszó. A magyar Mérnökegyesület Közlönye. 1867. 1. old. 17 Pesti Napló, 1866. július 27. Valkai Imre: Egy magyar műtani szaklap érdekében. 18

Pesti Napló, 1866. jan. 27. G.K. már idézett cikke. — Gyengő László: Egy hang a műszaki közönségből a magyar némök és építész egyesület érdekében c. cikkét egyenesen úgy kezdi: „Nem szándékom politikai cikket írni, azért hallgatnom kell arról, hogy miért nem volt ós nincs nálunk a műszaki tudomány azon a ponton, ahol rég kellene már neki lenni.. ." - Pesti Napló, 1866. aug. 2. 19

Pesti Napló, 1866. jan. 27. — 1866 júliusában Valkai Imre is „országunk sötét éjszakát követő derülő hajnalá"-ról beszél. — Pesti Napló, 1866. július 27. — Hollán Ernő elnöki beszédében ugyancsak a kedvező körülményeket hangsúlyozva kijelenti: „Alapos okunk van hinni, hogy alkotmányunk a törvény értelmében rövid időn belül vissza fog állíttatni." 20

Pesti Napló, 1866. jan. 27. 21

Uo. 1866. márc. 6. 22

Uo. 1866. jan. 27. 23

Uo. 24

Uo. Elpanaszolja továbbá, hogy „a hatalom eddigi politikai czólzataihoz képest oly elemeket hozott pártolásba, és részesített előnyökben, melyek a hazafiak kizárásával a tért majdnem teljesen elfoglalva tartják; az idegen elem egészen kezei közé vette a mérnöki működést, s azt jelenleg is mostoha gyámkodása alatt tartja annyira, hogy magyar mérnök mindig csak sok küzdelemmel bír valamely mérnöki munkálatnál alkalmazást nyerni, habár alárendelt állomásban is." 25

Pesti Napló, 1866. febr. 10. 2e

Pesti Napló. 1866. márc. 6. 27

„Ne mondja e lap azt soha, hogy ez s ez a dolog így van a németnél, a francziánál, ennélfogva így kell annak nálunk is lennie —, hanem azt, hogy: lássuk, hogyan alkalmaz-