Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)
MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Szabadváry Ferenc–Rajnai Rudolfné: Az Országos Műszaki Múzeum helyzete és a további tervek
A fejlett országokban kialakult, óriási befolyással rendelkező nagyipar pedig rájött ezen múzeumok iparpropaganda jellegére is és ezért sok országban jelentősen támogatta a műszaki múzeumok létrehozását. A legtöbb országban létrejött műszaki múzeum. Sok esetben ezeknek egy-egy nagy kiállítás szolgált alapjául. A kiállításon a technikai tárgyak iránt mutatott érdeklődés vezetett oda, hogy azt tartósítsák. így alakult a Science Muséum Londonban az 1851-es világkiállítás bemutatott anyagából és a washingtoni Smithsonian Institution az 1876-os amerikai centenáriumi kiállítás anyagából. Kiállítás szolgáltatta alapjait a bécsi Technisches Museum-nak is. Továbbá, hogy hazai példánál maradjunk, a milleniumi ünnepségek alkalmából rendezett kiállítások anyagából fejlődött ki a Közlekedési Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum. Politechnikai célkitűzés hozta létre a moszkvai politechnikai múzeumot 1872ben s a pétervári híradástechnikai múzeumot 1877-ben. A legtudatosabb iparpropaganda jegyében alakult a müncheni Deutsches Muséum 1903-ban, melyet még ma is nagyrészt a német ipar finanszíroz. Neve is mutatja, hogy milyen fontosságot tulajdonított ennek a múzeumnak a német közvélemény, mert hisz éppen ezt a hosszúnevű múzeumot szokták röviden Deutsches Museum-ként emlegetni. Ugyanez a felismerés vezette Fordot is mikor az Edison Múzeum meglátogatása után úgy nyüatkozott, hogy minden ilyen gép vagy műszer többet mond és többet tanít mint egy könyv. S ennek hatására alapította meg a Henry Ford Múzeumot. Határaink körül minden országban van műszaki múzeum, Bécsben, Prágában, Kassán, Varsóban, Bukarestben, Ljubljanában, csupán Magyarországon nincs, pedig nálunk is már régen felmerült ennek gondolata. Mintegy 165 éves múltra tekint vissza a magyar műszaki múzeum meg nem alapításának története. Az első adatot Endrei Walter találta az Országos Levéltár Archívumában : 1807. szeptember 11-én Bruckból keltezett levelében Ferenc császár közölte József nádorral azon elhatározását hogy Bécsben műszaki kabinetet állít fel a birodalom gyárainak és manufaktúráinak termékeiből. A gyűjtemény nyilvános voltára utal szándéka, mely szerint : „dadurch Jedermann in den Stand zu setzen sich eine allgemeine Uebersicht dessen was in Meinen Erbstaaten erzeugt wird zu verschaffen und somit Absatz und Verkehr zu befördern." A császár elrendelte ennek érdekében, hogy az ipar termékeiből egy-egy minta a termelési adatok kíséretében Bécsbe küldessék. A nádor azonnyomban körlevelet adott ki a megyéknek és városoknak, melyre Békés vármegye a következőképpen válaszolt : „Az alább irt küldöttség Körösladány Hellységében egybe ült és a Felséges Császári Királyi Fő Hertzeg Országunk Nádor Ispánnyának Párantsolattyát melyben Ö felségének azon kegyelmes akarattya foglaltatik: hogy Béts Városába állítandó Gyűjteménybe minden Hazabéli Műszerek egybe szereztessenek ; s melyben azon végre a Megyebéli Fabricák és Kézművek mivoltárul Tudósítás kívántatik — fel vette és ... e következőkben teszi alázatos Jelentését : " Ezután a Békés vármegyében található ipari tevékenységek taglalása következik és amikor a gyűjtemény céljának elemzése során a kereskedelem színvonalának emeléséről esik szó így folytatja a jelentést : „A kegyelmes Parantsolat értelme szerént meg ismeri ugyan a Küldöttség Felséges Urunknak Atyai gondoskodását... úgy szinte Jobbágyi alázatossággal is azt nyüatkoztattya ki, hogy éppen a Hazánk kereskedésének fel emelésére szükséges az illyen Productum Gyűjteményt vagy fő Magazinumot az Országnak közepén és nem Határján kívül állítani."
