Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Az Alduna szabályozás múltjából

elkészült mű üzemeltetésében egyaránt. Ezzel kapcsolatban ismét az egyik legtekintélyesebb szakíró, H. Arnold hannoveri egyetemi tanár véleményét kell idéznünk. Arnold, kiemelve, hogy az addig eltelt mintegy négy éves tényleges munkaidő alatt elért teljesítmény túlszárnyalta a korábbi legnagyobb angol, francia és amerikai munkálatokét is, megállapítja, hogy az Alduna-szabályozás sikere „az... hogy a zuhatag-szabályozás nehéz munkájának olyan bátran nekivághattak, és a feladat a mai technika eszközeinek segítségével olyan célszerűen oldható meg — az a vízépítési és gépészeti technika összefogásának köszönhető" (i. m. 32. p.) „Mi, német mérnökök — fejezte be beszámolóját — büszkék lehetünk rá, hogy a magyar kormány egy tetterős német vállalat (t. i. Luther és társai K. Zs.) közreműködésével szándékozik ezt a 2000 éves múltú feladatot megoldani." A felmerülő különleges műszaki feladatok megoldásában nemcsak egyes magyar mérnökök (elsősorban Rupcsics), hanem magyar gyárak, vállalatok is részt vettek. így pl. a Diósgyőri Állami Vasgyár & Lobnitz-Luther-féle zúzóhajók különleges zúzóéleinek (vésőinek) szállítására való megbízás elnyerésével — olcsóbb és tartósabb termékeivel! — az esseni Krupp Műveket előzte meg. Hasonlóképpen az ekkor kibontakozó újpesti hajógyár —az ez idő tájt (1896) fuzionált Danubius-Schönichen Hajógyár — ugyancsak nemzetközi versenytárgyaláson, s egy sor más hajógyárat megelőzve kapta meg a megbízást a Vaskapu-csatorna híressé vált vontatóhajójának, a „Vaskapu"-nak a szállítására.

25,26 (Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ez a különleges drótkötélvon tatású hajó — több mint egy félévszázadon át — egészen napjainkig üzemelt, mégpedig — a Dunabizottság határozata alapján — az Alduna-hajózás fejlesztése terén végzett úttörő magyar munkálatokra emlékeztetve: még az 1930-as években is a magyar „Vaskapu" néven.)

27 A szabályozási munkálatok végrehajtása — és nemzetközi visszhangja A munkálatokat 1890. szept. 15-én Baross Gábor kezdte meg a Grében-hegyorom lerepesztését célzó robbantások megindításával. A nagy mű ünnepélyes átadására pedig, 1896. szept. 27-én került sor a Vaskapu-csatorna megnyitásával az érdekelt országok Ausztria-Magyarország, Szerbia és Románia uralkodójának jelenlétében, a milleniumi ünnepségek egyik kiemelkedő mozzanataként. (A munka folyamán szükségesnek bizonyult továbbfejlesztési-kiegészítési munkálatok azonban csak 1898. febr.-ban fejeződtek be.)

1

'

b

"

c Az Alduna-szabályozás munkája, — mely a Tisza-szabályozás után a legnagyobb és legjelentősebb munka, amit magyar mérnökök végeztek — a következő részekből állt: a Grében-hegyorom lerobbantása és 150 m szélességben való lehordása a meder kiszélesítése érdekében, úgy, hogy az innen kitermelt hatalmas kőmennyiséget — ugyancsak a meder szabályozása érdekében — egy 5,8 km hosszú párhuzammű építéséhez használták fel. A helyenként 25 — 40 m mély mederben épült párhuzammű koronaszélessége 5 m volt, s 2:3 arányú rézsűkkel épült. E méretek mellett — átlag 30 m-es mélységgel számolva — a vezetőmű építéséhez folyóméterenként 2300 m

3 kőmennyiségre volt szükség, ami kereken 230 tíztonnás vagon rakományának felel meg! Ez a szabályozó mű, mindmáig a Világ egyik legnagyobb párhuzamműve, melynek építése — P.Klunzinger bécsi mérnök szavai szerint: „rövid idő alatt olyan teljesítményt jelentett, amelyhez hasonló munkát még sohasem hajtottak végre "

28