Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Az Alduna szabályozás múltjából

elkészült mű üzemeltetésében egyaránt. Ezzel kapcsolatban ismét az egyik leg­tekintélyesebb szakíró, H. Arnold hannoveri egyetemi tanár véleményét kell idéz­nünk. Arnold, kiemelve, hogy az addig eltelt mintegy négy éves tényleges munka­idő alatt elért teljesítmény túlszárnyalta a korábbi legnagyobb angol, francia és amerikai munkálatokét is, megállapítja, hogy az Alduna-szabályozás sikere „az... hogy a zuhatag-szabályozás nehéz munkájának olyan bátran nekivághattak, és a feladat a mai technika eszközeinek segítségével olyan célszerűen oldható meg — az a vízépítési és gépészeti technika összefogásának köszönhető" (i. m. 32. p.) „Mi, német mérnökök — fejezte be beszámolóját — büszkék lehetünk rá, hogy a magyar kormány egy tetterős német vállalat (t. i. Luther és társai K. Zs.) közreműködésével szándékozik ezt a 2000 éves múltú feladatot megoldani." A felmerülő különleges műszaki feladatok megoldásában nemcsak egyes ma­gyar mérnökök (elsősorban Rupcsics), hanem magyar gyárak, vállalatok is részt vettek. így pl. a Diósgyőri Állami Vasgyár & Lobnitz-Luther-féle zúzóhajók külön­leges zúzóéleinek (vésőinek) szállítására való megbízás elnyerésével — olcsóbb és tartósabb termékeivel! — az esseni Krupp Műveket előzte meg. Hasonlóképpen az ekkor kibontakozó újpesti hajógyár —az ez idő tájt (1896) fuzionált Danubius-Schö­nichen Hajógyár — ugyancsak nemzetközi versenytárgyaláson, s egy sor más hajó­gyárat megelőzve kapta meg a megbízást a Vaskapu-csatorna híressé vált vontató­hajójának, a „Vaskapu"-nak a szállítására. 25,26 (Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ez a különleges drótkötél­von tatású hajó — több mint egy félévszázadon át — egészen napjainkig üzemelt, mégpedig — a Dunabizottság határozata alapján — az Alduna-hajózás fejlesztése terén végzett úttörő magyar munkálatokra emlékeztetve: még az 1930-as években is a magyar „Vaskapu" néven.) 27 A szabályozási munkálatok végrehajtása — és nemzetközi visszhangja A munkálatokat 1890. szept. 15-én Baross Gábor kezdte meg a Grében-hegy­orom lerepesztését célzó robbantások megindításával. A nagy mű ünnepélyes át­adására pedig, 1896. szept. 27-én került sor a Vaskapu-csatorna megnyitásával az érdekelt országok Ausztria-Magyarország, Szerbia és Románia uralkodójának je­lenlétében, a milleniumi ünnepségek egyik kiemelkedő mozzanataként. (A munka folyamán szükségesnek bizonyult továbbfejlesztési-kiegészítési munkálatok azon­ban csak 1898. febr.-ban fejeződtek be.) 1 ' b " c Az Alduna-szabályozás munkája, — mely a Tisza-szabályozás után a legna­gyobb és legjelentősebb munka, amit magyar mérnökök végeztek — a következő részekből állt: a Grében-hegyorom lerobbantása és 150 m szélességben való lehordása a meder kiszélesítése érdekében, úgy, hogy az innen kitermelt hatalmas kőmennyiséget — ugyancsak a meder szabályozása érdekében — egy 5,8 km hosszú párhuzammű építéséhez használták fel. A helyenként 25 — 40 m mély mederben épült párhuzammű koronaszélessége 5 m volt, s 2:3 arányú rézsűkkel épült. E méretek mellett — átlag 30 m-es mélységgel számolva — a vezetőmű építéséhez folyóméterenként 2300 m 3 kőmennyiségre volt szükség, ami kereken 230 tíztonnás vagon rakományának felel meg! Ez a szabályozó mű, mindmáig a Világ egyik legnagyobb párhuzamműve, melynek építése — P.Klunzinger bécsi mérnök szavai szerint: „rövid idő alatt olyan teljesítményt jelentett, amelyhez hasonló munkát még sohasem hajtottak végre " 28

Next

/
Thumbnails
Contents