Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Szabadváry Ferenc–Rajnai Rudolfné: Az Országos Műszaki Múzeum helyzete és a további tervek

Semmi sem bizonyítja jobban az előbb mondott tétel helyességét mint az, hogy miután hazánkban egy központi műszaki múzeum szervezése nem történt meg; egyre-másra létrejöttek — más tárcák, iparágak, trösztök, vállalatok szervezésében és áldozatkészségéből — az egyes szakági múzeumok. Ezek létrejöttében nyilván nem kis szerepe volt annak a szempontnak, amit a bevezetőmben említettem, nevezetesen, hogy a műszaki múzeum a legjobb és legtartósabb iparpropaganda. Ma hazánkban 14 ipari szakmúzeum működik és számos gyártörténeti gyűjtemény létezik a szervezettség és befejezettség különböző állapotában. Országos Műszaki Múzeum híján Magyarországon tehát egy egészen sajátos helyzet alakult ki. Adva vannak a különböző múzeumok és gyűjtemények, amelyek elsősorban az ülető tárgykör magyarországi történeti vonatkozásait mutatják be. Ez a fejlődés spontán volt, ezeknek létezése tény, s azt hiszem, hogy ez örvendetes tény. Hiszen ma már a technika olyan szerteágazó és akkora területet ölel fel, hogy a legjelentősebb és leggazdagabb technikai múzeumnak is egyre nehezebb feladat a technika minden ágának permanens fejlődését részleteiben nyomon követni. Ebben a kialakult helyzetben számot kell vetnünk, hogy mi legyen a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó országos jellegű műszaki múzeum feladata. Mielőtt erre felelnénk, nézzük meg milyen szakmúzeumaink is vannak. Alakulásuk sorrendjében ezek a következők: A Postamúzeum 1956-ban nyílt meg a Posta Vezérigazgatóság Krisztina körúti épületében. 1957. augusztásában a Tűzoltó Múzeum nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára a kőbányai Tűzoltó Laktanya épületében. Hazánk legrégibb iparágát, illetve annak fejlődéstörténeti emlékeit bemutató szakmúzeumunk a Központi Bányászati Múzeum 1957. októberében nyílt meg Sopronban. A Kohó és Gépipari Minisztérium a Népművelési Minisztériummal egyetértésben még 1956-ban egy kohászati múzeum létrehozását határozta el Diósgyőr székhellyel. Célja a kohászat múltjának valamint fejlődésének szemléltető bemutatása. A szorgalmas gyűjtőmunka eredményeképpen 1960. szeptemberében a diósgyőri vasgyár vendégházában ünnepélyesen megnyílt a múzeum. Itt kell megemlékeznünk a Diósgyőr melletti Garadna völgyében levő — középeurópai viszonylatban is egyedülálló — újmassai őskohóról. Ennek közelében a fentebb ismertetett Központi Kohászati Múzeum két szobából álló kis múzeumot létesített, ahol az újmassai kohó termékeit mutatja be. 1962-ben létrejött Pápán az 1783-ban alapított Kluge-féle kékfestő üzem helyreállított épületében ennek az igen jelentős manufaktúrának állandó jellegű kiállítása. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével 1964. nyarán nyílt meg a siófoki Beszédes József Múzeum, mely a magyar vízgazdálkodás történetéről és fejlődéséről adott képet. 1969. szeptemberében nyílt meg az 1845-ben alapított Ganz Törzsgyár öntőcsarnokának korhű helyreállításával — a Művelődésügyi Minisztérium jelentős támogatásával — az Öntödei Múzeum. Ugyancsak ez év szeptemberében nyílt meg Zalaegerszegen a szabadtéri Olajipari Múzeum, mely az első időkből származó fúrótornyaival és működőképes berendezéseivel bemutatja az olajbányászat technológiáját. Állandó jellegű csillagászati kiállítás nyílt meg, 18. századbeli korhű műszerekkel, az egri Pedagógiai Főiskola épületének helyreállított ún. csillagtornyában, a Spekulában.