Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokaji-hegység földtani megismerésében

3. ábra. A Vay család golopi „öreg pincéje", háttérben a riolittufából álló Somos-heggyel. (Bendefy L. felvétele 1968.) Kubinyi Ferenc ós Zipser András 1844-ben kirándultak Hegyaljára. Megállapításaik a Vay Miklós levelezésében foglaltakat mindenben megerősítik. Hidrokvarcit és opál a hegységnek úgyszólván minden részében megtalálható. Vagy fészkeket, csomókat, ereket, teléreket alkotva, vagy metaszomatikusan, különösen riolittufák helyét foglalva el. Gyakran társul hozzájuk kalcedon és különböző színű jáspis. TáUyától ÉK -re a lejtők riolittufából állanak. Ezekben a Nyergesek, Sasalja és Tatajka nevű részeken, ül. árokban és a nevezetes kréta-bánya infusoriumos palájában szarmata korú növénylenyomatok találhatók. Kováts Gyula és Kubinyi Ferenc fedezte fel és 0. V. Ettingshausen írta le őket 1853-ban. Pantocsek I. e rétegek bacilláriáival foglalkozott, és e mikrofaunát (Cardium cfr. plicatum Eichw. stb. ) ugyancsak szarmata korúnak tartja. Vay Miklós 1780 táján bukkant a legelső opálnyomokra. Eljuttatta őket Horn Ignáchoz Bécsbe, meghatározás végett. Born véleménye kedvező volt. Ezek után szoros kapcsolat alakult ki Vay és Born között. Több, mint egy évtizeden át, Born haláláig tartó barátságuk főleg Vay számára nagyon értékes volt. Mivel Born Ignácot fölöttébb érdekelték az opál előfordulás körülményei, Vay az opál anyakőzetéből is küldött Bornaak mintákat, s azokat az vulkáni eredetű tufáknak határozta meg. 1789—90-ben Vay újabb szép nemesopál előfordulásokra talált. Ezeket is elküldte vizsgálatra Bécsbe, és személyesen óhajtott elutazni Bornhoz, hogy kikérje róluk véleményét.