Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban

Kalapácsot, srófhúzót, esztergafúrót, simázó-sikló vésőket, merevítőket használtak. Jellegzetes szerszám volt a poncolóvas. Ez kis vasrúd volt, amelynek egyik végére mintákat öntöttek. A lágy aranyba a mintákat belenyomták: ez a díszítésre és a kövek befoglalására is lehetőséget adott. Az aranyművesek használtak mérlegeket, olvesztó tégelyeket; a munkához állandó világításra volt szükségük.

42 1828-ban készült leírás Schwartz György pesti aranyműves vagyonáról. Egész vagyona 59 911 vFt 8 x, tiszta hagyatéka 18 637 vF 8 x. Ennek több mint 2/3-t tette ki árukészlete (14 382 vFt), szerszámai viszont csak 294 vFt 54 x-t értek. Műhelyében húzópadot, (fogóval és satuval), nyújtóhengert, kalapácsot, laposvasat, esztergafúrót, húzóvasat, ráspót, mérleget stb, jegyeztek fel.

43 Hasonló volt az arány Óberfrank aranyművesnél, akinek raktárában 4 711 vFt 54 x értékű áru volt, szerszámkészlete pedig 390 vFt-t ért. Műhelyében az összeírok ráspókat, húzókat, kalapácsokat, üllőt, nyitóvasat, poncolóvasat, srófhúzót találtak.

44 Witzegrad Frigyesné özvegyi jogon folytatta tovább férje mesterségét. Halálakor 5097 pFt vagyona volt, amit felülmúltak adósságai. Készáruja 4292 pFt 9 x-t, szerszámkészlete 100 pFt-t m 250 vFt -t ért.

45 Igen kicsi volt a szerszámok értéke a felhalmozott árukészlettel szemben az órásoknál. Az iparág mesterei Pesten és Budán a lakatosokkal közös céhet alkottak, a budai önálló céh 1833-ban, a pesti 1835-ben alakult.

46 Hauptmann János pesti órás vagyonát kizárólag az órák és szerszámok jelentik.

47 Egész vagyonának értéke 1594 pFt 3 3/4 x, ebből a szerszámok csak 7 pFt 20 x-t = 18 vFt 30x-t érnek. Műhelyében két beállító szerkezetet, két esztergapadot, satut, fűrészt, üllőt, kalapácsot és néhány használhatatlan szerszámot találtak az összeírok. Sterber József budai órásmester tiszta vagyona 4300 pFt 24 x; óra és szerszámkészlete: 1020 pFt 3x, de néhány satuból, fűrészből, esztergapadból, üllőből, kalapácsból, beállító szerkezetből álló műhely-felszerelése csak 29 vFt-t ér.

48 Juventius Antal pesti órásmester kizárólag órákból álló vagyona 4875 vFt 19x, adósságai után maradt összeg: 3183 vFt 19 x. Szerszámainak értéke meglepően nagy: 500 vFt. (A hagyatéki leltár azonban nem sorolja fel a munkaeszközöket).

49 Teljes műhely-leírást találunk Fellner József pesti órás hagyatéki leltárában, akinek teljes vagyona árverezés után 6782 vFt-t tett ki.

50 Műhelyében egy sajtó, 9 kalapács, 3 üllő vas, kb. 100 ráspó, 9 fűrész, 4 sróf-fogó stb. található. Szerszámainak értéke: 82 vFt 22 x. A nemesfémet feldolgozó mestereknél jelentősebb helyet foglalt el a mesterek vagyonában a szerszámkészlet a vasat feldolgozó iparosoknál, annak ellenére, hogy a vasfeldolgozás kisipari formája lehanyatlott. A lakatosok, kovácsok termékeit kiszorította a kereskedők által behozott vasáru, de a lakosság ellátásában a XIX. században megalakult fémműves céhek mesterei is fontos szerepet kaptak, (pl. cinöntő 1833, bronzműves 1815, sárgarézműves 1819, vörösrézműves 1843, hangszerkészítő 1836, bádogos 1824, szerkovács 1829). Az egyes mesterségek elválása miatt maga a két alapvető iparág szervezetei is átalakulnak. Pesten és Budán a bodnár és kovács mesterek a XVIII. század végén közös testületet alkottak. Pesten a kovácsok 1832-ben váltak ki.

51 A lakatosok Budán 1696-ban a nagyórásokkal; a sarkantyúsok, puskaművesek a kisórásokkal képeztek közös céhet. 1833-ban önállósultak az órások, 3 év múlva pedig a lakatosok kértek új céhlevelet. A töredékiparok: a sarkantyúsok, puskaművesek, a köszörűsökkel, szerkovácsokkal alkottak egy városi fennhatóság alatt álló testületet.

52 Pesten a német lakatosok — puskaművesek — nagyórások 1701-ben kaptak privilégiumot. 1768-ban a magyar lakatosok a sarkantyúsokkal szerveztek céhet. 1815-ben a két lakatos társaság összeolvadt, bár a kancellária éppen a hozzájuk csatlakozott kisebb iparágak helyzetének rendezetlenné válása miatt nem adott