Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Horváth Árpád: Joseph Needham: Science and Civilisation in China

KÖNYVISMERTETÉSEK JOSEPH NEEDHAM: Science and Civilisation in China Cambridge University Press 1954— 1971. „Már a régi kínaiak is tudták" olvassuk gyakran technikatörténeti tanulmányok bevezetésében. Hogy a tudomány és technika sok területén ez valóban így van, arról a fenti című monumentális — előreláthatóan 12 kötetes — munka tanúskodik, melynek IV/C kötete a Civil Engineering and Nautics 1971-ben jelent meg. A technikatörténeti irodalomban szokatlanul nagy vállalkozás szervezője, mozgatója és a mű jelentékeny részének írója Joseph Needham F. R. S. „scientist, őrientalist and phdosopher" 1900-ban született, édesapja orvos volt, ő biokémikusnak készült, embriológiával és fejlődéstannal foglalkozott. Felesége Dorothy Moyle is biokémikus, mindketten tagjai a Royal Society-nek. Needham a cambridgei Oonville & Caius College professzora, azé a kollégiumé, amelyben Harvey, a vérkeringés felfedezője működött. Első tudományfilozófiai munkája — Science, Religion and Reality — 1925-ben jelent meg; korának biokémiai ismereteit a Biochemistry and Morphogenesis és Chemical embriology c. műveiben foglalta össze. Mindegyik munkájában hitet tett szilárd marxista felfogása, materialista világnézete mellett. Biokémiai, tudománytörténeti munkássága mellett szociológiával, közgazdaságtannal, történelemmel is foglalkozik. Felüdülésként filozofikus tartalmú verseket ír, ezek egyik-másika meg is jelenik. A kínai műveltség története iránti érdeklődése úgy kezdődött, hogy 1937-ben három kínai diák iratkozott be hozzá azzal a szándékkal, hogy munkamódszereit megismerjék. A professzor és messziről érkezett tanítványai között meleg barátság alakult ki, Needham kínaiul kezdett tanulni és elérte, hogy jól ír és olvas ezen a nyelven. 1942-ben hadiszolgálatra Kínába küldték azzal, hogy a kínaiak egészségügyi, technikai stb. tapasztalatait ismerje meg és a szövetségesek tapasztalatait közvetítse a fegyverbarátok felé, a közös ellenség — japánok — elleni küzdelemben. 1944-ben feleségével bejárták a Mennyei Birodalmat; a magas, vállas, aszkétakülsejű professzort mindenütt szívesen fogadták, az öregek szerint olyan volt, mint „aki a faszenet hozza, ha esik a hó". Sok embert megismert, barátokat szerzett. Országjárása során egy elhagyott iskolaépületben negyedik századi alkémiai kéziratokat, Tao műveinek hatalmas gyűjteményét találta, amelyek nemcsak nyugaton, a mai Kínában is ismeretlenek voltak. A háború után cambridgei kínai hallgatói egyikének édesapja Lu Shi Kuo — jómódú nankingi gyógyszerész — felvetette, könyvet kellene írni a kínai tudomány és technika történetéről. Needhamnek tetszett az ötlet, hozzáfogott az anyaggyűjtéshez, munkatársakat szervezett s hozzáfogtak a hatalmas műhöz. így történt, hogy az első kötetet Needham a gondolatot felvető kínai barátnak ajánlotta. A cambridgei Gonville & Caius kollégium fa burkolatú dolgozószobáiban, könyvtárhelyiségeiben, a világ minden részéből beáramló könyvsorok, folyóiratok, kéziratok, térképek, rajzok és modellek tömege és sok régi kéziratos munka facsimile-