Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Székely Lajos: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (Bányászat)

első ilyen vonatkozású hazai tankönyv. Nemcsak a korabeli bányaművelés hazai módját tárgyalja, hanem részletesen kitér a bányagépek működésére, teljesítményükre, hibáik kijavítása módjára. Kitűnő forrásmunka. Meg kell emlékeznem a szakma „öregeinek" szakmai szeretetből fakadó bekapcsolódásáról a szakmai történeti munkába. Míg egyrészt gazdag szakmai tapasztalataik visszaemlékezések formájában való megírásával mint szemtanuk szaporítják a megbízható forrásadatokat, másrészt a régi folyóiratokban található bányászattörténeti cikkek és fotók nyilvántartásba vételével segítik a kutatók munkáját. Az egyesületi kezdeményezésen kívül kiadott bányászattörténeti technológiai vonatkozású írások között megemlítem a Bányászati Kutató Intézet Közleményeiben megjelent „A vízveszély elleni védekezés fejlődése a magyarországi bányászatban", a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti szekciója üzemtörténeti füzetei közt kiadott „A balinkai-kisgyóni szénbányászat 50 éve" c. monográfiát és a Borsodi- valamint Ózdi Szénbányászati Tröszt áldozatkészségéből készült „A borsodi szénbányászat története I." c. tanulmányokat. Kiadatlan Babics András: „A magyarországi bányászat és kohászat történetének bibliográfiája" c. forrásmunka. A bányászattörténeti munkabizottság új kezdeményezése a hazai szakmai emlékek felkutatása és nyilvántartásba vétele. Ebbe a munkába bevonjuk a bányászattörténeti kutató munka iránti érdeklődés szélesbítése érdekében az egyesület vidéki csoportjaiban működő szaktársainkat, akiknek önzetlen szakmai lelkesedéséről már volt alkalmunk meggyőződni. Nagy érdeklődéssel várjuk a Tatabányai bányászattörténet c. monográfia megjelenését, ami nagy mértékben fogja elősegíteni a régóta esedékes országos szénbányászat-történeti monográfia megírását. Még egy magánkezdeményezés gyönyörű példájáról kívánok megemlékezni. Tóth Sándor bányamérnök kezdeményezésére a megszűnt nagykovácsi bánya helyén emlékoszlop felállítását tervezik, mely örök időkön át hirdeti a névtelen bányászok emlékét, akik egy évszázadon át verejtékes munkával bányászták a szenet. Beszámolóm végére érve engedjék meg, hogy javaslatot terjesszek elő. A technika csodálatos fejlődése korában azt kell tapasztalnunk, hogy a műszaki- és természettudományok elhunyt jeleseinek széleskörű népszerűsítését elősegítő, emlékük megőrzését hirdető utca elnevezések között aránytalanul kevés az ezen tudományágakat művelő kiválóságok száma. Különösen szembetűnő ez a művészekkel való összehasonlítás esetén. Mivel a népgazdaság kétségtelenül fontos ágazataiban a tudomány és gyakorlat terén kiváló eredményeket elért műszaki szakemberek hátrányos megkülönböztetése igazságtalan, javasolom, hogy a tudománytörténeti bizottság járjon el az illetékes fórumokon a vázolt téves szemlélet megszüntetése érdekében. 16* 243