Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Csiky Gábor: Magyarhoni Földtani Társulat

Végül egy gondolatot szeretnék felvetni. A környező baráti államokban kereken 3 és fél millió magyar él, főleg Erdélyben, amely a történelmi Magyarország művelődéstörténetében tudvalevően igen fontos szerepet játszott, ahol a magyar tudomány történet számos kiválósága élt és működött. De vonatkozik ez a mai Szlovákiára is. Ezek a területek már nem képezhetik a magyarhoni tudománytörténet tárgyát, de ha a Magyar írószövetség szerint van egyetemes magyar irodalomtörténet, akkor nem lehet kizárni az egyetemes magyar tudománytörténet létjogosultságát sem. Idevonatkozólag mérvadó és idézem Darvas Józsefnek, mint elnöknek az állásfoglalását az írószövetség vitafórumán, ami a Magyar Nemzet 1968 évi egyik júniusi számában megjelent a szomszéd országok magyar irodalmáról. „Valljuk, hogy a szomszédos országok magyar irodalma, a magyar irodalom egészének szerves részét ül. egy-egy fejezetét jelenti, melynek sorsáért a mi felelősségünk közös a testvéri szocialista országokéval. Az ott élő írók a különböző testvérállamok áüampolgárai, de ugyanakkor magyarok is s ez a tény nemzeti bázisukhoz kapcsolja őket." Ezek szerint nincs kizárva a lehetőség valamelyes együttműködés kezdeményezésére, megteremtésére a tudomány vonalán is a meglevő kulturális kapcsolatok keretében, hiszen rengeteg kutatási téma van, mind a társadalom, mind a természetes műszaki tudományok terén. így lehetőség nyílna együttműködéses alapon magyar tudománytörténeti kutatásokra az említett területeken is. Ez a probléma felvetődött már 1955-ben is az Akadémia Tudománytörténeti Főbizottsága ülésén, de azóta is probléma maradt. Pedig szeretnénk még megérni valamelyes fordulatot ebben a kérdésben. — Egyelőre minden törődésünk és odafigyelésünk abból áll, hogy „post mortem," nekrológok keretében megemlékezve ismertetjük elhunyt erdélyi és felvidéki magyar geológusok életét és munkásságát, akikre lassan már senki sem emlékszik. Most amikor a hazai tudománytörténeti kutatások helyzetét első ízben vizsgáljuk, mindazt ami eddig volt és azt is hogyan tovább, javaslatokat is kellene adni. Az elmondottakból is kitűnik viszont, hogy rengeteg probléma, hatalmas munka tornyosul előttünk és vár ránk, amit magunknak, keveseknek kell megoldani, elvégezni. — Lehet, hogy előadásomban a nehézségeket, a negatívumokat hangsúlyoztam ki, amiértis elnézést kérek, sajnos ezek még eléggé dominálnak a kevesebb pozitívum meüett. A nehézségek leküzdéséhez viszont a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának a segítségét kérjük.