Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Király Árpád: Magyar Elektrotechnikai Egyesület

A belső berendezési tárgyak közül érdekes a Magyar Állami Operaház közelmúltban leszerelt egyenáramú berendezése, a Szt. István Bazilika első főkapcsolója, továbbá Kaffka Károly okleveles gépészmérnök, villanyszerelő mester személyi gyűjteményében levő mintegy 50 db. fogyasztói kapcsoló berendezés, amelyet az 1910-es évektől a II. világháborúig terjedő időből személyes működése során gyűjtött és a közelmúltban ajánlotta fel az elektrotechnikai gyűjtemény részére. Érdekes dokumentum az elektrotechnika egyik nagy személyiségének Edisonnak magyarországi látogatását megörökítő fénykép. Mint ismeretes Edison 1879ben találta fel a szénszálas izzólámpát és ugyancsak ő építette az első közcélú villamos erőművet New Yorkban 1882-ben. Ugyancsak érdekes dokumentum Bláthy Ottó Titusz ceruzával jegyzetelt füzete, amely az azóta már róla elnevezett fogyasztásmérő méretezését és a kivitelezésére vonatkozó utasításait tartalmazza. A gyűjtőcsoport már kiépített kapcsolattal rendelkezik az ország valamennyi áramszolgáltató vállalatával, közép- és felsőfokú tanintézetekkel, az Egyesült Izzó, a VBKM, a Ganz Villamossági Művek, a Magyar Kábel Művek és egyéb szakvállalatok képviselőivel a gyűjtemény további gyarapítása érdekében. Az erősáramú elektrotechnika területén jelentős múlttal rendelkeznek a villamosenergia termelő és szolgáltató vállalatok. Mint ismeretes Budapest az elsők között volt az európai nagyvárosok sorában, ahol az üzemszerű villamosenergia szolgáltatás megkezdődött. Milánó 1883. Berlin 1885. London 1885. Párizs 1888. Bécs 1890. Koppenhága 1892. után Budapesten 1893. októberében kezdődött meg a folyamatos üzemszerű villamosenergia szolgáltatás. A kezdeti időben két részvénytársaság kapott megbízást a fővárostól a villamosenergia szolgáltatására. Az 1910-es években a főváros elhatározta, majd fokozatosan megvalósította az elektromos művek fővárosi kezelésbe vételét, továbbá egy harmadik, az azóta is működő Kelenföldi erőmű létesítését. Ez az erőmű Magyarországon a legrégibb nagy erőmű, amely még jelenleg is működik. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek jelenlegi jogutódja a Budapesti Elektromos Művek 1968-ban ünnepelte a főváros villamosenergia szolgáltatásának 75 éves jubileumát, amely alkalmat adott igen értékes technikatörténeti kutatásokra a főváros villamosításával kapcsolatban. Ezt követően a vidéki áramszolgáltató vállalatok, sorrendben a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat, ugyancsak 75 éves jubileumukkal kapcsolatban végeztek a Budapesti Elektromos Művekéhez hasonló technikatörténeti kutatásokat. Ezeknek a történelmi emlékeknek a gyűjtése a jubileum megünneplésével, nem állt meg, hanem felhívta a figyelmet azokra a szellemi értékekre, amelyeket a háromnegyedévszázados múltból meríteni lehet. A történelmi emlékek gyűjtése az Egyesület üzemi csoportjainak keretében rendszeresen visszatérő témaként szerepel és különböző formában nyüvánul meg. Amint a bevezetőmben is említést tettem a magyar elektrotechnika történetének kiemelkedő személyiségeiről, a történeti kutatás egyik nem kevésbé fontos ágaként kell beszélni a magyar elektrotechnika fejlődésének azokról a jelentős személyiségeiről, akik életük munkájával vagy találmányukkal esetleg új generáció szakembereinek oktatásával nevelésével hozzájárultak az elektrotechnika fejlődéséhez. Bár a Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében a technikatörténeti kutatások összefogására és egyesítésére csak a közelmúltban került sor, az egyes kiemelkedő személyiségek munkájának értékelése, adatok, dokumentumok gyűjtése mindig szívügye volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek.