Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)
BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Susánszky László: Híradástechnikai Tudományos Egyesület
a nem világosan és nem tisztán fogalmazott jövőt. A társadalom munkájának értékelésében mai napig nem tudtuk kialakítani a helyes arányokat és ez a tény az ipari termelő munka hatékonyságát nagy mértékben befolyásolta. Az ipar fejlődésével, strukturális változásával összfüggő ipartörténeti kutatás nemcsak a célért, önmagáért értékes, hanem azért is, hogy a fejlődés történeti tényeiből levonhatók legyenek mindazok a konzekvenciák, amelyek a tervek készítésénél is hasznosak lehetnek, az ipartervezés számára segítséget nyújthatnak. Mik a teendők a hazai ipari hírközlés területén az elkövetkező időkben tudománytörténeti szempontból? — Korszakokra osztva a történéseket, adatgyűjtés végzése lenne szükséges, esetleg egyes korszakok külön való vizsgálata mellett, sürgősségi szempontból osztályozva a teendőket. — Távközlés régebbi időkben — Távközlés a milleniumig, a monarchia idejében, ületve a II. világháború befejezéséig — Adatgyűjtés 1945 után — Tanulmány készítése a hírközlésnek a hazai oktatásban való helyéről, szerepéről — Puskás testvérek kora (telefonközpont, telefonhírmondó) — Hazai postai vezetéknélküli kísérletek — Rádióamatőr-mozgalom szerepe a rádió elterjedésében hazánkban — Egyes tudósok és szakemberek szerepe és tevékenysége a hazai hírközlés tudomány fejlesztésében (pl. Wittmann Ferenc műegyetemi fizika tanár munkássága az 1910-es évek után a Hertz hullámokkal) stb. Mindezek a tudománytörténeti kutatások nem nélkülözhetik azokat az anyagi eszközöket, amelyek az ilyen munkákhoz, pályázatok kiírásához stb. szükségesek. Űgy gondoljuk, hogy az ipari vállalatok és a posta is jelentős szerepet vállalhat e munkában. A technikai tudományok és ezzel együtt a posta és ipar gyors fejlődése magával hozza azt a tényt, hogy egyes események, berendezések, gépek, termelő eszközök gyorsan feledésbe mennek, tehát az adatgyűjtésnek ezt az erőteljes tempót követni kell, különben számos értékes esemény, okmány és tárgy számbavétele a tudománytörténet számára veszendőbe megy, a tárgyi értékek pótolhatatlanná válnak, nyomtalanul eltűnnek, ami a muzeális anyag szempontjából igen káros. A tudománytörténeti munka intenzitásának fokozása a munka eredményessége szempontjából tehát rendkívül sürgős. Az ipar híradástechnikai ágazatában rendszeres vagy szervezett tudománytörténeti kutatási munka adatgyűjtés jelenleg alig folyik. Egyes területek eseményeinek és ezek összefüggéseinek vizsgálata tanulmányokban feldolgozást nyert, mint pl. — a postai hírközlés — a híradástechnikai ipar fejlődése — az elektronesőgyártás története stb., de a bibliográfia összeállításának munkája is még hátra van. Bizonyára rendszeresebb munka folyik a hazai hírközlés múltjának feltárásában a postán és ezért az illetékesek elnézését kérem, ha írásomban a posta ilyen munkájáról külön nem emlékeztem meg. Javaslat: 1) A KGM megkeresése a tudománytörténeti kutatási munka támogatására 2) Körlevél kibocsátása a tudománytörténeti kutatási munka szervezé-