Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Stier Miklós: A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866–1867)

Minden valószínűség szerint ez lehetett az a lelkes mérnök és építész gárda,' amelynek előkészületei végülis a Magyar Mérnök-Egylet megalakulásához vezettek. Több forrás alapján egyértelműen Hollán Ernő a társaság lelke, aki 1824-ben született, ezidőben tehát javakorabeli, tekintélyes ember. Műszaki képzését még 1848 előtt nyerte a bécsi cs. és kir. hadmérnöki akadémián. Ez az intézet a kor színvonalán álló felsőfokú tudományos technikai főiskola volt. (Itt tanult Bolyai János is 1818 — 23 között!) A tanulmányait kiváló eredménnyel végző Hollán nemsokára a szabadságharc katonája, ahol remekül kamatoztatja hadmérnöki tudását.

33 A kiegyezés időszakára köztiszteletnek örvendő férfiú, országgyűlési képviselő. 1867től a közlekedésügyi miniszter, gr. Mikó Imre államtitkára. Az egyesület-alapítás-, ban legjobb munkatársai: Sto ezek József a Kir. József Műegyetem illusztris, szeretetre méltó tanára, Reitter Ferenc a műszaki élet sok területén kiválót alkotó mérnök, a pesti rakpartok megteremtője, az „éleseszű" Hieronymi Károly és a páratlan szervező és ókesszavú tanár id. Szily Kálmán.

34 A lelkes társaság közgyűlés engedélyezését kérő folyamodványát az alapszabály-kivonattal együtt a Helytartótanács leküldi Pest város tanácsához véleményezés végett.

35 A pesti tanács 1866. márc. 13-án tartott ülésén foglalkozott az üggyel, de a közben kitört porosz — osztrák háború miatt lekerült a napirendről.

36 A jelenleg hozzáférhető levéltári iratokból és Lósy Schmidt Ede tanulmányából ugyan nem derül ki, de más forrásból úgy látszik, hogy Hollán Ernő ós társai a Helytartótanácstól közben engedélyt kaptak egy előkészítő közgyűlés megtartására. 1866. ápr. 29-én a Kisfaludy Társaság akadémiai termében ugyanis ismét értekeztek, amikoris a következő napirendi pontok kerültek műsorra: 1. A Helytartótanács engedélyének felolvasása az alakító közgyűlés megtarthatására, és utasítása az alapszabályok felterjesztésére, 2. Az alapszabályok átvizsgálása, és felterjesztése, 3. Az alakító közgyűlés napjának 1866. június 10-re való kitűzése.

37 Az egylet közeli megalakulására tehát megvolt minden remény. Az értekezlet még felhívást is közreadott Magyarország mérnökeihez, amelyben bejelentette, hogy a hazai technikusok és mérnökök egyesülésének alapító közgyűlését június 10-én a. Köztelken d.e. 10 órakor tartják.

38 Az érdekeltek számára pedig ugyancsak a Pesti Napló hasábjain közzéteszik „A magyar mérnökegyesület alapszabályainak tervezetét."

39 Az 1866. június 10-re hirdetett mérnöki és építészi közgyűlés — „minthogy eziránt több oldalról figyelmeztetések is történtek" — a porosz — osztrák háború miatt végülis nem jött létre. Az egylet megalakítása érdekében összehívandó közgyűlés időpontját pedig augusztus 5-re halasztották.

40 Az előkészítést végző bizottmány dicséretére feltétlenül meg kell említenünk, hogy már ezen „előkészítő" közgyűlés alkalmára is gondoskodott olyan programról, amely a legszorosabb kapcsolatban állott a leendő egyesület céljával, s amely bizonyos fokig az alakuló ülés hivatalos ünnepélyességén túl, még hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlés a mérnök-közélet eseményévé váljon. Ezt pedig azzal tervezte biztosítani, hogy a bizottmány felhívást adott közre, melynek értelmében „a közgyűlés alkalmával mérnöki s építészeti tervezetekből nyilvános kiállítást fog rendezni. " Kéri a kiállításon dolgozataikkal részt venni kívánó kartársakat, hogy műveiket július 31-íg Budára a Magy. Kir. József Műegyetem igazgatójához küldjék be.

41 Rendkívül ügyes szervezéssel népszerűsítik az elkövetkező napokban az augusztusra tervezett alapító közgyűlést. A szervező bizottság már június 8-án közli a .2* 19