Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Lengyel Zoltán: Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - Bendefy László: Geodéziai és Kartográfiai Egyesület

végéig tartalmazza. A Munkaközösség az 1976-ban megjelenő harmadik köteten máris dolgozik. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat Nagy Pál Jenő igazgató kezdeményezésére és fáradhatatlan munkásságával — a vállalat 15 éves fennállásának emlékére — kiváló szerkesztőbizottság közreműködésével Kenéz Győző professzor, a magyarországi középkori latinitás elismerten vezető tudósa fordításában, példamutató áldozatkészséggel és hozzáértéssel, LossaiPéter művét Fleck Alajos és Poronyi Zoltán gondozásában, tudománytörténetileg igen értékes jegyzetekkel ellátva — 1971-ben fakszimile kiadásban megjelentette. 1972-ben, Lázár deák térképe elkészültének 450 éves jubileumán az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképészeti tanszéke Stegena Lajos tanszékvezető egyetemi tanár kezdeményezésére ugyancsak fakszimile kiadásban adta közre Lázárnak — ez idő szerint ismeretes — öt térképét. A művet a munkatársak nemrég az Egyesületben mutatták be. A nem fakszimile kiadások közül időrendi sorrendben megemlítjük a következő ide vágó munkákat: Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820— 1920. Akadémiai kiadás, 1958. Terjedelme: 64 ív. — Bendefy L. \ Szombathelyi Benedek rudasmester. (Egy 16. század eleji geometra és architectus működésének levéltári emlékei) A Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára műszaki tudománytörténeti sorozatában megjelent 5 íves munka. — Bendefy, L., Biankó G., Homoródi L., Magyarosi B., Raum Fr. és Szabó B.: A magyar fotogrammetria története. 1964-ben, a lisszaboni Nemzetközi Fotogrammetriai Kongresszus alkalmából, az Egyesület kiadásában, német nyelven jelent meg. 1969-ben az Egyesület kezdeményezésére, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal támogatásával jelent meg Bendefy L.: „A magyar földmérés 1890—1920" c. 72 íves munkájának mintegy 18 ívet kitevő része. A többit kéziratban a Földmérési Intézet könyvtára őrzi. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 20 éves fennállása emlékére — az Egyesület közreműködésével — készíti elő a neves „Geodéták és térképészek arcképcsarnoka" c. ünnepi kiadványát. Meg kell említenünk, hogy 1966 — 1968-ban az Egyesület kezdeményezésére az Akadémia által kiadott Magyar Életrajzi Lexikon számára közel 100 geodéta, karto — gráfus, térképkiadó, műszerkészítő és csillagász életrajza készült el. Végül sok segítséget adott az Egyesület Rédey István professzornak „A geodézia története" c. egyetemi jegyzetének megírásához. Ez a mű 1966-ban a Jegyzetellátó Vállalat kiadásában jelent meg. A geodézia területét közelről érintő komoly és értékes tudománytörténeti munka folyik a Magyar Geofizikusok Egyesületében is. Mivel ennek az egyesületnek ilyen szakbizottsága nincsen, legyen szabad röviden megemlítenem, hogy az utolsó 10 éven belül Buday Tibor, Renner János és Rybár István professzor részletesen feldolgozta Eötvös Loránd geofizikai jelentőségű kísérleteinek és terepi munkásságának történetét. („Magyar Geofizika"-ban jelentek meg.) Egyed László és Dombai Tibor ugyancsak igen értékes tanulmányokban emlékeztek meg Eötvösről. 1971 őszén a Magyar Geofizikai Egyesület és Vas megye Tanácsának Művelődési Osztálya ünnepség keretében leplezte le azt az emlékoszlopot, amelyet Eötvös 1891. évi Ság-hegyi obszervációinak emlékezetére állítottak Ság községben, a hegy lábánál. Az ez alkalommal a Szekér Gyula nehézipari miniszter által mondott emlékbeszéd, valamint Barta György prof., Marx György prof. akadémikusok értékelő emlékezései, valamint Aczél Etelka és Varga Péter Eötvös gravitációs, mágneses, illetve általános gyakorlati geofizikai kutatásaival kapcsolatos tanul13* 195