Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Az Alduna szabályozás múltjából

2. ábra. A „Széchenyi-út" építésének megkezdése a Kazán-szoros bejáratánál. „Tekintete a Duna bal partján Kazán és a Vaskapu közti kősziklák feszegetése által készülendő útnak." (Metszet Láncz József Duna-mérési mérnök rajza nyomán, 1833.) Ma talán már közismertnek tekinthető, hogy a „Duna-mappáció" a magyar vizimérnöki kar milyen kimagasló jelentőségű alkotása. (A munka méreteiről, egyedülálló színvonaláról meggyőző képet azonban igazán csak akkor adhatunk, ha ezt a páratlan anyagot valamilyen formában a hazai, sőt külföldi műszaki közvélemény elé tárhatjuk.) Korábban már felhívtuk a figyelmet a munka egykori külföldi visszhangjára is: az angol mérnököket — Széchenyi jelentése szerint — ez győzte meg a Lánchíd-építési tervek megalapozottságáról, s ennek hatására vállalták a megbízást.

8 Többen idézték, hogy milyen elismeréssel nyilatkozott „a Világ első folyami térképé"-nek nevezett lapokról még a magyargyűlölő Fr. Bauchmüller von Ehrenstein osztrák építészeti főigazgató is. De talán mindezeknél jelentősebb, hogy a kor legtekintélyesebb osztrák földrajztudósa, V. Streffleur, még a Bach-korszak legsötétebb időszakában is elismerte a munka — és általában a magyar vízrajzi térképezés — rendkívüliségét: „...Magyarország a külföld előtt „terra incognitá"-nak tartatik, pedig ott az utóbbi 30 év alatt a legnagyobb szorgalommal dolgoztak a folyók felmérésén, és a tekintetben talán Európa egyetlen országa sem mutathat fél ilyen tökéletes teljesítményeket. . . "

9 Vásárhelyi folyami felvételei, mivel a kemény kőzetben a meder — a víz hordalékmentessége miatt — alig szenvedett lényeges változást (kopása évenként mint7* 99