Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki ágyúöntőház története

6 Thallóczy id. szövegközlésében hibásan „Ragat"-nak írja. Thalynál az 1711. évi munkácsi leltár id. közlésében az akkor már Munkácson levő Pacsirta ágyú feliratán: „Paltzer Rugut Fecit me 1628". A Balcer vagy Paltzer talán a Balthasar keresztnév torzított alakja. 7 Orsz. Levéltár, Pénzügyigazgatási (Kamarai) Levéltárak, Archívum Familiae Rákóczi de Felsővadász (a továbbiakban AFR) 8 Debreczeni Tamást 1632-ben nevezi ki I. Rákóczi György a magyarországi Rákóczi-birtokok jószágkormányzójává, praefectuSává. B tisztséget Sárospataki székhellyel 1650-ig, haláláig tölti be. A pataki ágyúöntóseket érkezéséig Chernél György praefectuS és Rőthy Orbán, 1633-ig pataki kapitány irányítja. 9 Az ágyúöntő nevét Thallóczy i. h. hibásan Saltzenbergens(is) alakban közölte. A pontos olvasat: Saltzenburgen(sis). Az 1711. évi munkácsi leltárban Thaly id. közlése szerint nevét ugyanazon ágyúk feliratáról Saltzbrun alakban írták le. 10 Bodor Benedek - Rákóczi György (R. Gy.) Spatak 1638. jún. 12.: „az Kolozvari. . . (?) által, ki tauaz kerül az Agiü ontott hozta" (AFR fasc. 8. B 1583. Pali. C. fol. 40-41.) 11 OL Kam. lvt. Urbaria et Conscriptiones (U et C.) fasc. 41. no. 1.: „Agiu önteő haz Melyben vagyon uj hordó három szaz eöt No 305". Az 1631. és 1635. évi leltárak nem említik az ágyúöntőházat, csupán utóbbiban szerepel a Számtartó házban „Az agyú öntő házhoz való vas rosta vagyon Nro 1" (U et C. fasc. 40. no. 4.). 12 Az 1711. évi munkácsi leltárban Thaly id. közlése szerint a Fürj ágyún neve Holhte alakban állt. Érdekes módon az e leltár szerint 1641-ben öntött Fürj ágyú az 1642. évi id. pataki leltárban még nem szerepel. 13 Teljes nevét az 1711. évi munkácsi leltárban találjuk Antonius Uten von PrunSchwick ill. Prunswick alakban. 14 LTI. Ferdinánd 1650. okt. 12-i Benignum Mandátumával utasítja a Szepesi Kamarát, hogy 1649. márc. 1-től folyamatosan folyósítsák Hermán Ludters kassai fusor tormentorum havi 33,20 Ft fizetését (KapoSsy J. — Bánrévi Gy.: Műv. tört. regeszták a kir. határozatokból és rendeletekből, Műv. tört. Ért. 1962, 231. o. 962. sz.). Hermann Lüders kassai ágyúöntő 1652. okt. 10-i nyugtája a Szep. Kam.-tól felvett 50 tallérról Orsz. Ref. Levéltár, Jerney-gyűjt. I. k. 551 — 2. o. 15 „Ein 45 pfundiger, Stein werffenter Pöller. . . Susanna Lorantfi. . . der alt Rakozische Wappen. . .Conradus Schreyfbgl in Eperies Anno D. 1658." 16 „Az Var kapuia eleőtt az Vrunk hazai, Agyú eönteő haz" (U et C. fasc. 40. no. 39.). 17 AFR fasc. 11. B 1587. fol. 19-22. Közölte Szilágyi S.: A két Rákóczi György fejedelom családi levelezése, Mon. Hung. Hist. 1/29. k. Bp. 1875. 129. o. 18 Chernél 1631 aug. 1. levelében (AFR fasc. 3. B 1578. 1. pali. fol. 28-31.): „Az kovácz hazrulis Conuenialt voltt Nd vélek". Rákóczi tehát Erdélyben állapodott meg az újkeresztényekkel, akik így erdélyiek, valószínűleg a Bethlen Gábor telepítette alvinciek lehettek. 19 Kolozsvár Város Számadáskönyvei (Kolozsvár, Áll., korábban Városi levéltár, 1646. évi köteg, XV. kötet. 201. 1. Kelemen Lajos kéziratos jegyzeteiből összegyűjtötte és feldolgozta Dr. Balogh Jolán, akinek ez adatok Szíves közléséért e helyen is őszinte köszönetet mondok). Ugyanaznap feljegyzik még: „Érkezének Urunk négy szekerei Fejórvárról, Patakra visznek téglát" (u. ott, 101. lap). Ez, ill. a „poSoni tégla" kétségtelenül „paSsaui" tégla, amelyet 1646. febr. 10. és 12-i levelében sürget Debreczeni. 20 Urbárium A 1650 Iterum revisio hujuS urbarij facta in A 1657 (U et C. fasc. 41. Nro. 3.): „Sáros Patak /Váár és száraz híd/ Élseo Váár, Álgyu öntő ház". 21 Urbárium a die 1 Men(sis) Április in Anno 1676 ConScriptum et inchoatum (U et C. fasc. 41.Nro. ll)eleje: „Sáros Pataky Belső Var cum Suis Aedificys/Külseő Vár/Ágyú öntő Ház /Szám vevő Ház és Frumentaria/ Czajth Haz csak üszögében vagyon". A tűzvészről az urbárium Ordo Censuum szakaszában: „Annak utánna in A° 1672 Ezek nagyob része el égvén és el pusztulván". 22 U et C. Fasc. 41. No. 22. 23 Az 1703. évi, 1712-ben átírt ConScriptio (OL Kam. Arch. Patakiense RákóczianoTratsohnianum, Acta Rad. Tit. Regécz et Patak, fasc. XI. No. 200.) pontosan megadja az egykori öntőház helyét: „Item versuS occidentem praefatae Residentiae (t. i. a várkastélytól) vicinatur Domus, in qua olim Tormenta fusa sunt, combusta, cuius in praesens dumtaxat supersunt" (feltehetőleg a „muri" szó elmaradt). Az 1712. évi Conscriptioban (U et C. fasc. 41. Nro 36.): „Arcis Exterioris. . .Sessiones Desertae: Olim Domus Tormentorum Fusoria". Az 1715. évi Conscriptioban (Arch. Patakiense, Acta Rad. Tit. R. et P. Fasc. IX. No. 806. Urb. et ConScr. No. 20.) a belső városban elsőként említi: „Domus