Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Makkai László: Nagyüzem és gépesítés az ókorban

törvényén, az erő és a kar fordított arányán alapszik, de megvalósítása aligha elméleti spekulációra, hanem elmés kombinációra vezethető vissza: a tengely a szekérkerékről vagy a sadufról, a feszítőkar alighanem a kézimalomról (ez volt ugyanis az adott korszakban az egyedüli kerék, amelynek kerületén vízszintes fogantyút alkalmaztak), a feltekert kötél pedig talán a zsinóros vagy íjas fúróról került a csörlődobra. A csiga ugyancsak a kerék, a saduf (vagy mérleg) és az íjas fúró kombinációjának látszik. Első alkalmazása az esztergán tűnik fel, amelynek vízszintes tengelyén elhelyezve a rátekert íjhúr mozgásának áttételére szolgált. Az íjas eszterga közvetlen leszármazottja az íjas fúrónak, de annál — mint már említettük — jóval későbbi, mert egy olyan kézmozgást, a szerszám helyett a munkaanyag mozgatását tételezi fel, ami komphkáltabb a kőkorban ismert mozgásoknál és a szerszámot szerszámmal való ütéssel együtt már fémkorinak látszik. Valóban, az első esztergált tárgyat eddig egy i. e. 1500 körüli mikénei sírleletből ismerjük, a IX —VIII. századból ilyenek Föníciában, a VIII. századból az etruszk Itáhában fordulnak elő. Magát a szerszámot Aiszchylosz és Platón (i. e. 400 körül) említik, de legkorábbi ismert ábrázolása csak hellenisztikus egyiptomi.

19 Egyiptomban viszont esztergált tárgy a hellenisztikus kor előttről ismeretlen, a szerszám tehát ez időben érkezett oda az északi Mediterráneumból. A T nyelű fúróval együtt a krétai vagy korai görög kézművesség találmányának látszik, s a csiga közvetlenül róla is származhatik. Bonyolultabb és nyilván későbbi a csavar, mert ennél — ha az i. e. 600 körül Egyiptomból ismeretes csavaros fúró az őse — a csavaranyát kellett feltalálni, mint ahogyan a fogaskerék is igényelte a maga negatív párját, a körlapból merőleges kiálló vagy két körlap közé fogott csapokat, amelyekbe vízszintes fogai kapaszkodtak. A csapok ill. fogak alighanem a csörlő feszítőkarjaira, esetleg a kézimalom merőleges forgatókarjára vezethetők vissza. Eltekintve most a csörlő és csiga már említett korai, de közelebbről nem ismert orvosi, ill. színházi alkalmazásától, az első csörlős-csigás gépezetek — mint az az elmondottak után várható is — hadigépek voltak. Ezek a távolsági fegyverek mind az erőtárolás paleolitikus tapasztalatán, a rugalmas defbrmáláson alapultak. Legkorábbi, IV. századi változatuk, az ún. scorpio, tulajdonképpen óriási íj, a kisebb alakú, egyidejűleg megszerkesztett számszeríj mása; ebből is nyilat lőttek ki. A következő lépés a torziós eljárás felfedezése volt. Rugalmas (hajból, szőrből, szíjból font) kötelek megsodrásával tárolt erő felszabadítása működtette a hajítógépeket, s ezeken csörlőt feltétlenül, de valószínűleg csigát is kellett alkalmazni. Nagy Sándor hadjárataiban már szerepük volt, végső formájuk a római hadseregekben alakult ki. Vitruvius pontosan leírja építésüket és kezelésüket. Csak ezután került sor a csörlő és a csiga beépítésére olyan gépezetekbe, amelyek a termelő munkát szolgálták. Talán legkorábbi az addig kősúllyal vagy emberi erővel lenyomott préskar csörlős megfeszítése, amit közvetlenül a hajítógépek inspirálhattak. Ilyen, csörlővel és csigával működő prést írt le i. e. 200 körül Cato.

20 Jóval korábbinak állítják a csigának vízemelésre való felhasználását egy merítőedényekkel felszerelt végtelen lánc alkalmazásával. A babiloni ásatások során talált három aknáról gyanítják, hogy ilyen szerkezetek működtek bennük, ez esetben i. e. 700 körűire keltezhetők.

21 Bizonyosan csak Philon i. e. II. századvégi leírására támaszkodhatunk, nála azonban csiga helyett kerékre szerelt merítőláncról van szó. A kereket ekkor talán még kézzel forgatták, de később fogaskerékáttétellel kapcsolódó járgánnyal hajtották meg. Ehhez a merítőláncos kerék tengelyére valamivel távolabb egy további kereket kellett szerelni s ez kapcsolódott fogaskerékkel a járgányhoz, mert az állat csak így járhatott körbe. Fejlettebb formájában nem láncra, hanem a kerék kerületére rögzítették az edényeket. Az így