Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Petrik Ottó: Modellek a műszaki múzeumokban

1. ábra. A pályavezetóst szemléltető modellvasúti berendezés részlete. A korszerű, sima vonalú, a térkép rótegvonalaihoz igazodó modell az Úttörővasút hűvösvölgyi végállomásának környezetét mutatja be, bizonyos torzításokkal. hosszúság, s ehhez kell viszonyítani egy oszloprenden belül minden további méretet. Tehát ha különböző oszlopok modul arányai azonosak, akkor ezek geometriailag hasonlók (!) — azaz már a modeU szó eredetében megtaláljuk legjellemzőbb sajátosságát: a hasonlóságot. A modell szó a középkorban a különböző nyelvekben különböző formában, de egyaránt a helyes méretű, „léptékhű" minta értelmében él tovább: a mai értelemben vett műszaki modellek pedig a középkor vége felé jelennek meg. Ezen hosszú ideig kizárólag geometriailag arányosan kicsinyített léptékmodeUek voltak, és azt a célt szolgálták, hogy könnyen érthetően, „kézzelfoghatóan" mutassák be a megbízónak, milyen is lesz az építendő palota, templom, erődítés stb. Az építészeti jellegű modellek mellett rövidesen megjelennek a bonyolultabb műszaki létesítmények, hajók, hidak modelljei, melyek már fejlettebb típust képviseltek: amellett, hogy részlettervként is szolgáltak, nem egyszer — különösen a nagyobb méretűek — már alkalmasak voltak a funkció szemléltetésére és kísérletezésre is. Jelentős változás állott be a műszaki modellezés területén a XVIII. sz. folyamán, éppen a közlekedési technika fejlődése következtében: megjelennek a kifejezetten kísérleti modehek, elsősorban a közegellenállás vizsgálata céljából. Tehát az addigi, pusztán geometriai alapokon végzett leképzés meüett megjelent az erőhatásokkal operáló dinamikai modellezés, s ennek során rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az összefüggések feltárása érdekében komoly elméleti vizsgálatokra van szükség. Ez vezetett el a modellezés törvényszerűségeinek még ma is folyamatban levő fokozatos feltárásához, a fizikai hasonló modellezés meUett az analóg modellek alkalmazásához. E fejlődés során a modeUfogalom terjedelme rohamosan bővült, s a kísérleti, matematikai, logikai, kibernetikai, szervezési, gazdasági, sőt nyelvi és művészi modell kifejezésekkel egyre gyakrabban találkozunk, nemcsak a szaksajtó hanem a napi sajtó hasábjain is. Az elmondottak alapján leghelyesebb a modell fogalmat a legáltalánosabb ér-