Technikatörténeti szemle 5. (1970)
TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki ágyúöntőház története
mester tovább is dolgozott még Debreczeni megbízásából (A 129) , sőt a prefektus szept. 1-i levele szerint Patakra is lehívatta (A 130) . Bár az ágyúk nem maradtak ránk, díszítésükről és felirataikról, a névadó latin versekről és a zsoltársorokról az ágyúleltárak részletes leírásaiból pontos tájékoztatást kapunk (A 55 > 157) . A Sárospatakon öntött ágyúk A Patakon öntött ágyúk sorsát 1711-ig követhetjük. Az említett 1642. évi pataki tüzérségi leltáron kívül 1689-ből maradt ránk az itteni fegyvertár inventáriuma (A 154) , majd 1693-ból azoknak az ágyúknak és tarackoknak a jegyzéke, amelyeket ekkor Tokajba és Kassára vittek (A 165) . Végül a munkácsi vár 1711. évi tüzérségi leltárában látjuk viszont az időközben ideszállított pataki ágyúkat (A 157) . Az 1689. évi leltár összeírásakor már nincs meg a vár teljes ágyúáUománya. A városi tanács protokollumából tudjuk, hogy például 1683. jún. 12-én a Thököly hadai elől innen elvonuló császári csapatok két ágyút és négy tarackot elvittek 30 . Ennek ellenére 1689-ben még itt van az 1633-ban öntött három 30 fontos ágyú, a Sárkány, Basiliscus és Krokodilus, az 1647-ben készült 24 fontos Citera és Vadember. Szerepel a leltárban neve említése nélkül hét 10 fontos, Rákóczi-címeres csatakígyó, feltehetően Salzenburger 1631 —33-ban öntött falkonjai, továbbá egyegy 12 és 14 fontos „Quartierschlangl" és egy 9 fontos „Feldt Schlang", tábori ágyúk, végül három 3 fontos Cammerstückh, tarack, valamennyi Rákóczi-címerrel. Itt találjuk ekkor az „Auditus" (Hallás) nevű 24 fontos félkartaunt is. Ez Tokajból kerülhetett ide, amelynek 1649. évi leltára felsorolja az öt érzékszervről elnevezett, kétségtelenül 1645 —46-ban Antoni által Gyulafehérvárott öntött öt ágyút 31- < A 154 >. Az 1693-ban Patakról elszállított ágyúk között szerepel a Krokodilus, öt madárjegyes Saltzenburger-féle 10 fontos falkon és négy Rákóczi-címeres tarack, közöttük egy 1630 évszámos (A 155> . Az 1697. évi Tokaji Ferenc-féle felkeléskor, a feljegyzések szerint, még használták a vár ágyúit. 32 Végül 1702-ben a külső vár lerombolásakor valamennyi még ott levő ágyút elszállítják a Haditanács rendeletére, valószínűleg Kassára 33 . Ennek ellenére más Rákóczi-várak ágyúival együtt Munkács várának 1711. évi ágyúleltárában találjuk a pataki ágyúk nagy részét. Ide egyébként korábban is kerülhettek Patakról ágyúk, mert már az 1688. évi munkácsi leltárban is több olyan ágyú szerepel, amely minden valószínűség szerint pataki eredetű, ül. öntésű volt (A 156) . 1711-ben a Patakon öntött és felállított ágyúk közül Munkácson találjuk a Krokodilust, továbbá Saltzenburger nyolc madár-, és egy szarvasjegyű 10 fontos falkonját, Holste 1641-ben öntött Fürjét, Antoni 1647. jan. 7-i öntésű 14 fontos, és Lüders ugyanaznap öntött 18 fontos csatakígyóját, valamint utóbbinak 1647. jól. 9-én öntött 18 fontos „Schlangen"-jét ós 1645-ben készült 5 fontos tarackját. A fentieken kívül felsorolt nagyobb számú, kiskaliberű, Rákóczi-címeres tarackról nem állapíthatjuk meg egyértelműen, hogy ezeket Patakon öntötték és állították-e fel eredetileg< A 157 >. A levelezésből és a leltárakból megismerjük a Patakon készült ágyúk kaliber, csőhossz és röppálya szerint eltérő típusait 34 . Rákóczi és tisztviselői általában a „lövőszerszám" gyűjtőnevet használják, ezen belül megkülönböztetnek ágyúkat és tarackokat, utóbbiakat kisebb kahberük és súlyuk alapján „apró lövőszerszámoknak" is nevezik (A 71) . Saltzenburger 10 fontos ágyúit általában mint „falkonokat" említik (A 1213 >
