Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

Az üzemben tehát ez időben már munkáslakás is volt. Nem szállás, lakás családok részére. A papírmalomban ugyanis csak a mesternek volt lakása, a legényeknek, inasoknak csak szállásuk.

76 A gyáriparra való átváltáskor a technikai változás társadalmi változással járt, a fehér mesterség szokástörvényei megszűntek, a legény nősülését nem tilalmazták már, s ahogy a papírgyári munkásosztály kialakul, családos szakmunkások dolgoznak már az üzemben. És mivel az üzemnek érdeke az, hogy szakképzett törzsgárdája maradjon — hogy „ügyességük gyarapodását" ne gátolja a vándorlás — munkáslakásokat épít. Általában egy fedél alatt egy- vagy többoldalasán beosztott szoba-konyhás, kamrás lakásokat, esetlegesen konyhakertekkel.

77 — Ilyen lehetett Diósgyőrött is. Ami pedig a neveket illeti, Fábiánné egy papírgyári munkás özvegye lehetett, aki férje halála után — de lehet, hogy már életében is — szintén a gyárban dolgozott, hisz az átváltással a papíripar „nőiesedett".

78 Podhorányi Antal szakmunkás volt. Egy később idézendő adat alapján: javakorú férfi, valamilyen irányító munkakörben. Amikor Kolba 1879-ben átvette az üzemet, a később említendő technikai átalakításból következtetve valószínűleg megváltoztatta a munkásállományt és a létszámot is. A jubileumi kiadvány szerint Kolbának két fia volt: Miksa és Károly, és Kolba „Miksa fiát kiküldte a zürichi egyetemre, hogy hazatérvén, a legfrisebb eredményeket felhasználva vezesse és fejlessze az üzemet". Miksa azonban „hazatérése után sokat betegeskedett és idő előtt meghalt".

79 Hogy melyik esztendőben, azt nem közli a kiadvány. Azt viszont tudjuk, hogy amikor Kolba 1879-ban átvette az üzemet, a cég Kolba Mihály és fiai néven szerepelt,

80 1881-ben azonban már csak Kolba Mihály és fia a cégmegnevezés,

81 és a szerződéseket is e néven kötötték meg. Miksa tehát 1879 —80-ban halhatott meg, és ettől kezdve Károly szerepel a cég tagjaként. Róla nem említik, hogy valamilyen szakképesítése lett volna, valószínű azonban, hogy apjától elsajátította a papírgyártás technológiáját. Az üzemnek 1883-ban a tulajdonos — nem tudjuk: Kolba vagy a fia? — volt a művezetője, 16 férfit és 20 nőt foglalkoztatott.

82 A munkáslétszám 1885-ben 40,

83 1896-ban pedig 45 fő volt.

84 E témakörből még csak annyit tudunk, hogy 1897-ben az Országos Iparegyesület ezüst munkásérmet adott Podhorányi Antal nyugalmazott papírgyári művezetőnek, Diósgyőrött.

85 A korábbi időkben tehát Podhorányi volt Kolba művezetője, az a Podhorányi, aki már Kolbáék előtt is ott dolgozott a gyárban. Ü zemleírds A Martinyi-alapította papírmalomról sokat nem tudunk. Az előbbiekben említettük, hogy 3 vízikerékkel, 30 kalapácsos zúzóművel, 1 hollandival és 1 káddal üzemelt, a Szinva-patak mellett, a Görbe Partnál. Lehetséges, hogy amikor a kereskedő társulat átvette a papírmalmot, Gentter javaslatai alapján azt valamelyest korszerűsítették. Arról már tudunk, hogy amikor Kolba tulajdonába került a papírmalom, 1880 körül gyárrá alakította azt át, üzembe helyezett 1 hengerszitás papírgépet.

86 — Tévedésen alapul tehát az az állítás, hogy az üzem 1890-ig kizárólag merített papírt készített.

87 — Ez időtől kezdve tehát a gyár-megnevezés használata jogosult. Az idézett forrás azt mondja, hogy a merítőkádakat kitette, valószínű azonban, hogy néhány év múlva ismét beállította, mert még 1896-ban is készített kézzel merített papírt a gép- és utánzott merített papír mellett.

88