Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

Az ügyet még nem. Kolbának kérvényeznie kellett „a papírgyárhoz haszonbérviszony melleti használatért adott kir[ályi] korona uradalmi földrészletnek örökáron átengedéséért és a víztaxának örökös megváltásáért".

42 És ezzel megindult az ügyintézés. Az uradalom tiszttartója, Spilka Zsigmond megállapította — többek között — a következőket :

43 4. ábra. A diósgyőri papírgyár velinpapírjának vízjele, 189f5. „A papírgyárhoz átengedett földrészletnek a víztaksa megváltásával együtti eladását most a folyamodó papírgyárosoknak Kolba M. és fiának gazdászati szempontból mi sem akadályozhatja — és miután az egész földterületnek egy részén a papírgyári épületek áUanak — a többi rész pedig udvar és konyhakert — az egész terület tehát egy, csak is már, mennél értékesebb beltelek, mint ilyennek értéke holdanként 400 Ft-ra, a 3 1144/1200 hold 1581 Ft 31 1/3 kr-re méltán becsülhető — míg a víz jog megváltási ára 200 Ft-al lenne megállapítandó". „A vízjogot illetve, a kiállítandó adás-vevési szerződésnél egyéb feltételei mellett kikötendő lenne, hogy a vízjogot a korona uradalom a papírgyáron alól is felül is korlátlanul magának fentartja, s hogy tehát a víznek rendes folyását sem a papírgyáron alól sem azon felül felfogni, elzárni vagy bár mi más módon gátolni nem szabad." Spilka mellékeli a becsértékre vonatkozó kimutatást és megjegyzi még, hogy „. . .a földrészlet a szerződés szerint 1200 • öllel számított 3 1144/. .. hold, de a telekkönyv szerint csak 3 1049/... hold s így tehát 95 • öllel kisebb — a valóságot vagy a különbözetet kideríthené netaláni kívánatra egy új mérnöki felvétel".

44 Kolba nem kívánt új felvételt és az óbudai jószágigazgatóság kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a földrész eladását a víztaxával együtt 1781 Ft 33 1/3 kr vételérért engedélyezze.

45 A Pénzügyminisztérium hozzájárult az eladáshoz, de megjegyezte: „minthogy azonban a beterjesztett térképen nincs kitüntetve, hogy ezen. . . telekkel miféle földek szomszédosak, hogy nincs minden oldalról kincstári földekkel körülvéve? S ha ezen eset csak ugyan fenn forogna, így az igazgatóság jelentse be, megnyugtatóan arra nézve, hogy vájjon ez által nem veszít-e értékében a többi kincstári birtok?", és azt is, hogy „ezen birtokrésznek idegen kezekbe jutása nem fogja-e a körülfekvő birtokok használatát bármiképpen is korlátozni ?" Megjegyezte még azt is, hogy — ha az előbbi kizáró ok nem áll fenn — a „kötendő szerződésben határozottan kiteendő, hogy a vízjogra a korona uradalom a papírgyáron alul is felül is korlátlan tulajdonjogot tart fenn magának".

46 Az uradalom — pontos leírás közlésével (1. később) — megállapította, hogy „a papírgyár telek semmi oldalról nincsen olyan korona uradalmi birtokrésszel körülvéve, amelynek értéke a papírgyár-telek eladása által csak legparányibb részben is veszíthetne" értékéből.

47 Egyúttal azonban megkereste az erdőigazgatóságot is, nincs-e valamilyen, az erdészet érdekeit megóvandó kívánsága, melyet a szerződésbe fel kellene vennie.

43 Az erdőigazgatóságnak volt. A következő pont felvételét kérte: „Az eladót