Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

„Görbe Part" néven ismernek; a területért évi 15 Ft bért ajánl fel. Kérelmét a kamara teljesítette, és 1801. júl. 16-án megkötött szerződéssel — egyelőre 3 évre — bérbe adták neki a kért területet.

6 — Martinyi a papírmalom építését csak a szerződés megkötése után kezdhette meg, tehát 1801 augusztusában, és kedvező esetben 1802 nyarán fejezhette be. A gyár-előd papírmalom tehát 1802-ben kezdte meg a működését. Valószínűleg ősz felé, mert a diósgyőri uradalom kamarai felügyelőségének iratai között az első diósgyőri vízjelű papír 1802. okt. 2-i keletű ügyirat.

7 i 1. ábra. A diósgyőri papírmalom első vízjele, 1802. Összefoglalóan: bizonyos, hogy 1773-ban nem létesítettek papírmalmot Diósgyőrött. 1782-ben nem létezhetett, miért is kísérleteztek volna alapításával 1786-ban? Tudjuk, hogy Martinyi Sámuel — akiről az üzem vezetősége is elismerte, hogy az alapító volt

3 — ebben az időben, sőt még 1788-ban is rochfalvai papírmalmában volt.

9 Továbbá: Martinyi Sámuel előbb idézett, 1800-ban kelt sajátkezű kérvénye — latinnyelvű, szép, kiírt írás

10 — mindenképpsn bizonyítók arra, hogy csak 1800 után alapíthatta a malmot. Az említstt 1801. évi kamarai szerződés

11 az építkezés az évi megkezdési lehetőségének az igazolási. — Egyébként — későbbi adatokat előrevetítve — szintén ezt az évet jelölts meg az óbudai jószágigazgatóság (igaz, hogy hallomás alapján) a létesítés megkezdésének időpontjául.

12 — Az említett 1802. évi első diósgyőri vízjel padig azt igazolja, hogy a papírmalom az évben kezdte meg működését. — A papírmalom illetve a papírgyár történetének feltárását megnehezíti az a körülmény, hogy a gyár irattára 1945-bon elpusztult. A kevésszámú nyomtatott forrásokon kívül a levéltári iratanyag is korlátozott martakban áll rendelkezésünkre. Csak olyan ügyek adataihoz juthatunk hozzá, amslyekbana malom, illetve a gyár valamilyen más szervvel, többségében valamilyen hatósággal volt kapcsolatban. A feltárható terület tehát korlátozott, kibővíteni azonban nincs lehetőségünk. Ennek a helyzetnek a következménye az, hogy időben 03 tematikában egyaránt C3ak egyenetlen képat rajzolhatunk: a technikatörténeti adat minimális, az üzem műszaki fejlődését pDntosan nem ismarhetjük meg, és hasonló a helyzet a termelésre a készárara, valamint annak forgalmazására, nemkülönben a munkáslétszámra vonatkozó adatokkal is. Inkább csak a külső történetet ismerhetjük meg, és azt is C3ak főbb v:>riatkozá3}'ib i í. I LM j Birtoklístörtínzt A diÓ3győri papírmalmot Martinyi Sámuel alapította. Indokát, körülményeit nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy Martinyi papírkészítő mester volt, a Gömör megyei Toohfalvai papírmalom alapítója 03 tulajdonosa.

13 E malmában 1787 —88-ban 2 legénnyel 03 1 inassal dolgozott, évi 250 rizsma papírt készített, ós évi 450 Ft-ot jő vedalmezett a malma.

14 Azt is tudjuk, hogy e malmot nem adta le, mert az 1840b? n is a Martinyi családé volt, 03 azt Martinyi András papírkészítő mester vezette.

15 H a feltátalezzük, hogy Sámuel közeli rokona volt, valószínűnek tarthatjuk, hogy a papírmalmot átadta neki. Ellenszolgáltatásért vagy sem? — nehéz megválaszolni