Technikatörténeti szemle 5. (1970)

SZEMLE - Czére Béla: Az IATM konferenciája Budaepsten

SZEMLE AZ IATM KONFERENCIÁJA BUDAPESTEN Az ICOM (International Council of Museums) keretében már hosszabb ideje működik a 17. sz. Nemzetközi Bizottság, amelynek feladata, hogy a közlekedési és postamúzeumok szakterületét gondozza, szakembereit összefogja. Ez a szervezet — noha korábban is az ICOM legaktívabb bizottságai közé tartozott — 1968-ban (az ICOM kölni, illetve müncheni közgyűlése alkalmából) átalakult. Megalakították a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szövetségét (International Association of Transport Museums, IATM), amelynek tagjai múzeumok és múzeum jellegű intézmények, nem pedig természetes személyek, mint a korábbi szervezetben (és általában az ICOM-ban). Ez az új, önálló nemzetközi szövetség azonban nem szakította meg kapcsolatait az ICOM-mal, továbbra is annak 17. sz. Bizottságát képezi. 10 tagú vezetősége képviseli a szövetséget az ICOM közgyűlésén. Az újjáalakult szervezet 1969-ben megválasztott vezetősége a következőkből áh: Elnök: Dr. R. E. J. Weber, a hágai Holland Postamúzeum igazgatója. Alelnökök: J. Scholes, a londoni Brit Közlekedési Múzeum igazgatója, A. Waldis, a luzerni Svájci Közlekedési Múzeum igazgatója. Titkár: Dr. G. Albrecht, a Kölni Történeti Múzeum igazgatója. Vezetőségi tagok: Franciaország: J. B. Prudhommeaux, a párizsi „Városi, Városközi és Vidéki Közlekedés Múzeumainak Egyesülete" alelnöke, Lengyelország: Dr. P. Smolarek, a gdanski Tengerhajózási Múzeum igazgatója, Magyarország : Dr. Gzére Béla, a budapesti Közlekedési Múzeum főigazgatója, Norvégia: L. Rettersen, a bergeni Hajózási Múzeum igazgatója, Olaszország : Dr. R. Biscaretti di Ruf fia, a torinói Automobil Múzeum elnöke, USA: L. S. Casey, a washingtoni Nemzeti Légyügyi Múzeum (Smithsonian Institution) felügyelője. Az átalakulással a szervezet életében új fejlődési szakasz kezdődött: aktivitása megnőtt, szakmai tevékenysége kiszélesedett és elmélyültebbé vált. Ennek első bizonyítéka volt az IATM Budapesten, 1969. szeptember 7—12 közt megrendezett — az átszervezés utáni első — konferenciája. E nagyszabású találkozón 14 ország (Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Norvégia, NSZK, Olaszország, Svájc, Szovjetunió, USA) 25 múzeumának 40 képviselője vett részt. A budapesti konferencia gazdag programja a következő eseményeket foglalta magában :