Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Császár László: A vasbeton korai felhasználásának egyik tanulságos épülete Budapesten

3. ábra. Déli homlokzat A fent említett szomszédos épület azonban nem csupán az eredeti homlokzati kialakítás szempontjából érdekes számunkra: ha jobban szemügyre vesszük, rögtön látható, hogy a rendeltetésben és formai azonosság mellett más szerkezeteket tartalmaz. A véghomlokzaton alkalmazott 4 támpillér ugyanis oldalnyomást feltételez. Valóban, ebben az épületben a két sor vasoszlopon harántirányú tégladongák feküsznek, amelyeket acél I-tartók fognak alá. Ez az épület szintén a Likőripari VáUalat raktára. (5. ábra) A két objektum tehát bizonyos céUal, éppen az összehasonlítás plasztikusabbá tétele céljából épült egyformán, de különböző födémszerkezetekkel. Ezt az összehasonlítást Schustler József, a Wünsch-cég mérnöke el is végzi a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének idézett helyén. Megállapítja itt a szerző, hogy a vasbeton-szerkezetekkel elért megtakarítások a boltozotthoz képest öntöttvasban m

2-ként 10,5 kg, hengerelt vasszerkezetben 30,7 kg és téglafalból 0,24 m

3

. E megtakarítások 30%-os költségcsökkenést eredményeztek. E „vetélkedésnek", vagyis a magyar vasbetonépítés kezdeti elismertetésére irányuló törekvéseknek, a vasbetonépítési technika kifejlesztésének e két emléke ma is áll még. Nagyon kérdéses, hogy egy fejlődő üzem területén meddig fognak fönnmaradni eredeti koncepciójukban? Ezért az építészettörténetben elfoglalt helyüknél fogva igen kívánatosnak látnánk a műemléki védettség biztosítását. S ha már az építészettörténeti értékekről beszéltünk, vizsgáljuk meg röviden