Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Balogh Artúr: Adatok a vasutak motorizálásának történetéhez

síneken, kitéve a sínek közötti ütközések okozta rázásoknak. Az aradi gyárban legyártott első, a vasúti üzemeknek megfelelő kocsimotort az Arad—Csanádi Vasutak 1908. szeptember 20-án helyezték üzembe. A motor nehéz körülmények között dolgozott és 1910. október 6-ig volt üzemben. Ezalatt a kocsija 132 357 km utat futott be és az erre az időszakra eső javítási költség 324 701 korona volt, ami km-enként 2,45 fillér karbantartási költségnek felel meg. Az aradi gyár autók gyártásával is foglalkozott. Sármezey tehát, ha nem is közvetlenül, de közreműködött abban, hogy az első magyar autógyár megalakulhatott és abban az időben a magyar autószükségletet ki is elégítette. Megemlítjük még azt is, hogy 1913-ban megindult a budapesti autótaxi forgalom és az ehhez szükséges autókat az aradi Westinghouse gyár szállította. Sármezey a külföldi motorizált vasutak szakértője 1899-ben készült el az első üzembiztos Diesel-motor. A Diesel-üzemet az jellemzi, hogy a benzinnél sokkal nehezebb fajsúlyú nyersolaj termékeket lehet benne felhasználni és az igen magas kompresszió-végnyomás következtében a motor hatásfoka 32 %-ra emelkedik. Sármezeyt most már az a gondolat foglalkoztatta, miként lehetne üzemében a Diesel-motor előnyeit hasznosítani. Ezzel a vasúti üzem gazdaságosságát kívánta tovább fejleszteni. Végcélja az volt, hogy megbízható szerkezetű vasúti Diesel-motort alkalmazzon. Miután azonban a Diesel-motorok addig csak nagy üzemekben váltak be, körülnézett, hogy hol találhat magasabb fordulatszámmal dolgozó vasúti Diesel-motorokat. Svédországban — egyes vasúti üzemekben — már használták a Diesel-motorokat. Sármezey tehát beszerzett erre vonatkozólag adatokat és így összehasonlító számításokat végezve a következő eredményt kapta: Az összes vontató és gépfenntartó költségek: gőzüzemre 61,966 fillér, benzinüzemre 32,687 fillér és Diesel-üzemre 16,179 fiUér, vonat-kilométerenként. Ezekből az adatokból látható, hogy a Diesel-üzem a vasúti üzemben további megtakarítást jelenthet ós így Sármezey most már e kérdéssel kívánt behatóan foglalkozni. A svédeknél többhengerű Diesel-motort szerkesztettek Hesselmann ismert Diesel-motor konstruktőr tervei szerint, amely 700 percenkénti fordulattal dolgozott és a motorhoz egyetlen légsűrítőt használtak. A kísérletek igen kedvezőek voltak, mert a tüzelőanyag fogyasztás 210 gramm volt lóerőóránként. Sármezey elhatározta, hogy több éves gyakorlatát és tapasztalatát felhasználva, a Diesel-üzemre vonatkozólag is megtegye javaslatait és — mint még azt látni fogjuk — ezek Svédországban nagy visszhangra találtak. Végeredményben mindezt azért tette, mert megfelelő Diesel-motor konstrukció esetén üzemét Dieselmotorra kívánta átáhítani. 1910-ben a svédek meghívták Sármezeyt egy könnyű, hathengeres Diesel-motor próbajáratásához. Ez a motor a próbapadon 550 percenkénti fordulatnál 70 lóerőt fejtett ki és 210 gramm tüzelőanyagot fogyasztott lóerőóránként. A motor teljes súlya tartozékokkal együtt 2500 kg volt. A kedvező kísérleti eredmények alapján a Svéd Államvasutak 2 db, ilyen motorral felszerelt kocsival megtartotta a próbamenetet. A kísérletek kedvezőek voltak mind az üzemzavarok mind az egyéb költségek szempontjából. A vonat kilométerenkénti tüzelő- és kenőanyag költsége 3,1 fillér volt. Ugyanekkor Aradon benzinüzem esetén a költségek 16,55 fillért tettek ki.