Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője

A malom két válságának összehasonlításánál szembetűnő különbség, hogy míg az elsőnél (1848—1857) a közös vonások mellett (hitel, forgótőke hiány) a manufakturális üzemekkel kellett a versenyt állni az István malomnak pl. a száraz- és szélmalmokkal, addig 1874-re, a második válság mély pontján, a hasonló, vagy még tökéletesebb technikai berendezésű malmokkal kellett volna a küzdelmet felvenni. E versenyben azonban a debreceni üzem lemaradt, s míg az ország többi gőzmalma 1874-ben már újra fokozza termelését, addig itt a kapacitásnak csak alig felét használják ki ez évben, s az eladásra nem került és megromlott áru miatt pedig 154 400 forint veszteség mutatkozik.

14 A malom vezetés helyesen értékelte a válság tapasztalatait és 1876 — 86 között hozzáfogott a technikai fejlesztéshez. Ez újabb időszak nagy eseményei: a felújítások, a korszerűbb gépek beállítása, a vasúti szállítás megszervezése. Gép-beruházások 1876 — 1886-ig 1876-ban hengerszékek, dara és liszttisztító gépek, valamint a Balance gép átalakítására 39 674 frt 99 kr. 1878-ban Haggenmacher 3-as daratisztítók 43 889 frt 78 kr. 1882- ben Új 300 lóerős gép beszerzése 51 276 frt 40 kr. 1883- ban Új őrlőkövek, hengersziták, hengerszékek 9 427 frt 63 kr. 1884- ben Kiépül a vasútállomással való sínösszeköttetés 188485-ben az O-malom gépparkjának kicserélése, hozzá egy új 250 lóerős gép 122 485 frt 87 kr. 1886-ban villanyvilágítás 12 000 frt - kr. 10 év alatt gépi, technikai fejlesztésre: 278 754 frt 67 kr. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy épületberuházásokra (műhely, raktár stb.) további 34 970Frt 61 kr-t fordított az üzem, akkor megállapíthatjuk: 10 év alatt 313 725 forint 28 kr. beruházás történt, ami megfelel a vállalat egész korabeli részvénytőkéje (370 000 Frt) 85 %-ának! Jellemző adatként állapíthatjuk meg, hogy míg 1876-ban minden részvénytőke forintra 0,75 Frt gépi, felszerelési tőke jutott, addig a felújítások és új beszerzések után 1886-ra ez az arány, l,20Frt-ra változik. Jelentős különbözőség tapasztalható tehát 1886-ra az 1876-os adatokhoz viszonyítva a tőke szerves összetételében. Az új gépek beszerzése tette lehetővé, hogy az őrlési kapacitás 1886-ra 450 000 q-ra emelkedett, ami az alapítási kapacitásnak (1848) több mint tízszerese, de az 1871-esnek is közel két és félszerese volt. Jelentős létesítmény volt a több kilométerre levő vasútállomással összekötő sínpár lefektetése is, amit azonban nem közvetlenül a vállalati tőkéből eszközöltek, hanem egy helyiérdekű vasútvonalépítő vállalkozóval kötött szerződéssel oldottak meg.

15 1886, de főképpen a századforduló után a fejlődés üteme azonban már lelassul. 1886 és 1906 között tehát 20 év alatt csak 0,4-szeres emelkedés mutatkozik a termelékenységben és a tőke szerves összetételében. Az állandó tőke aránya az István Malomnál 1,20-ról Csak 1,39-re emelkedik. Ha ennek a lelassulásnak okát kutatjuk, több faktort kell figyelembe vennünk. Először is újból előnyomulnak politikai életünkben az agrárius érdekek, s ennek következtében kirekesztik az olcsó balkáni gabonákat a magyar piacokról (őrlési forgalom eltiltása) ezzel a malmokat olcsó nyersanyaguktól fosztja meg önösérdekből a magyar nagybirtokosi osztály. Míg az előző időszak végén az európai piacokon megjelenő amerikai búza versenyével, majd az egyes országok protek-