Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Horváth Tibor: Jedlik Ányos villamfeszítői mai szemmel

4. ábra. Csöves villamszedők láncolata (1879). Kisebbik telep. ez elhanyagolható hibát okoz), a kis átmérőjű csövet is (ahol az eltérés 40—50%). A síkkondenzátor kapacitásáról tévesen feltételezi, hogy a távolság négyzetével fordítva arányos (helyesen magával a távolsággal). Az utóbbi nem idéz elő eltérést Jedlik számításaiban, mert az üvegcsövek falvastagságát az összehasonlításkor mindig egyenlőnek veszi. Mivel Jedlik számításai csak közelítő jellegűnek tekinthetők, érdemes a csöves villamszedők ismert adataival pontosan is meghatározni a kapacitás-viszonyokat. Az értekezésében megadott

9 5 — 7 mm belső átmérő és 2,5 — 3,5 mm falvastagság adatokból a középértékeket véve a következő számításban 6 mm belső és 12 mm külső átmérőjű csöveket veszünk alapul, tehát a falvastagság 3 mm. Egy ilyen cső 1 cm hosszú darabjának a kapacitása, ha az üveg dielektromos állandóját s = 10 értékre vesszük fel (az üveg dielektromos állandójának gyakran előforduló értéke) —, C, = 8 pF/cm. Ugyanezekkel a méretekkel az üvegszigeteléshen fellépő legnagyobb térerősség E == 4,7 U kV/cm értékre adódik, ahol az U feszültséget kV egységekben kell behelyettesíteni. A térerősség képlete érthetővé teszi azt, hogy