Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Horváth Tibor: Jedlik Ányos villamfeszítői mai szemmel

1. ábra. Leydeni palackok láncolata. Nürnbergi ollós szerkezet (1863). Jedlik a feszültség sokszorozásának az előbb leírt elvét felismerte, és az említett értekezésében publikálta is. Ebből kitűnik, hogy a sorbakapcsolt feltöltött kondenzátorok feszültségének összegeződését úgy tekintette, mint a galvánelemek — ekkor már általánosan használt — feszültségnövelő sorbakapcsolását. Gondolatmenete a következő volt: „Minthogy azonban minden megtöltött, vagyis oldalának egyik felületén tevőlegesen [pozitívan]

3

, a másikon nemlegesen [negatívan] megvillanyozott leydeni palack összehasonlítható egy Volta-féle elemmel, . . . : minden kétség nélkül következtethetni, hogy valamint azon parányi villanysűrűség [feszültség], mellyel egyes Volta-féle elemek bírnak, azonnal az elemek számával egy arányban növekedő fokra emelkedik, mihelyt azok kellően összeköttetvén Volta-féle oszlopot képeznek, úgy a megtöltött leydeni palackokban létező szabad villany sűrűsége [feszültsége] is a palackok számával kell hogy növekedjék, ha a palackok egymással a Volta-féle oszlop szerkezete szerint láncolatba tétetnek, vagyis ha a sorba-