Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Károlyi Zoltán A Sió csatorna múltja és kialakulása

KÁROLYI ZOLTÁN A SIÓ CSATORNA MÚLTJA ÉS KIALAKULÁSA A magyar tenger évszázados fürdő- és üdülőkultúrája a felszabadulás óta, de különösen a legutóbbi években, hallatlan iramú fejlődésnek indult. A Balaton valóban a munkában megfáradt dolgozó tömegek közkedvelt üdülőhelye lett, de a tó simogató vize és páratlan szépségű környezete a hazánkba látogató külföldiekre is vonzó hatással van. Mondhatjuk, hogy kicsiny azoknak a külföldieknek a száma, akik magyarországi tartózkodásuk alatt — hacsak futólag is — meg ne látogatnák a Balatont. Sokáig lehetne sorolni azt a rengeteg előnyt és hasznot, amit a Balaton az ország népgazdaságának jelent, de ezek úgyis közismertek. De már kevésbé, hogy a Balaton mai varázsa nem lenne zavartalan a Sió csatorna fokozatos kifejlesztése nélkül, mely a víz szintjének állandóságát biztosítja. A továbbiakban erről kívánunk összefoglaló tájékoztatást adni. A Balaton vize az őskorban a mainál több méterrel magasabb szinten volt, és ennek következtében a Balaton medencéje körül hatalmas mocsarak keletkeztek. A tó tehát akkor lényegesen nagyobb kiterjedésű volt, mint most. Ez az állandó magas vízállás évezredeken át megvolt. Bizonyítéka ennek a mocsarakban feltárt óriási mennyiségű tőzeg, amely csak tartósan vízzel borított, sűrű növényzetű lápokban, mocsarakban keletkezhetett. A Balaton nyugati végén elterülő Kisbalatonon, melynek területe az alsó Zala-völggyel együtt 133 km

2

, 60 km

2-nyi tőzegterületet tártak fel. A somogyi oldalon, Fonyód és Balatonfenyves között terült el a Balatoni Nagyberek, amely a Hanság és az Ecsedi-láp után az ország harmadik legnagyobb lápja, 134 km

2 tőzeges területtel. Az északi oldalon, a tapolcai medencében pedig 13 km

2 tőzegelőfordulást állapított meg László Gábor. De a Balaton-part más részein és a Sió felső részén is sok volt a kisebb láp. A Balaton mentén összesen 262 km

2-nyi mocsaras terület volt. A Balatont dombok, hegyek veszik körül, csupán Siófoknál volt lehetőség lefolyásra a későbbi Sió völgyében, melyet azonban alacsony gátként végighúzódó szélfútta homokturzás, düna zárt el. Ha rendkívül nedves időszakban a Balaton vize nagyon magasra emelkedett, a felesleges víz itt átcsordult, és a Sió völgyén le tudott folydogálni a Dunába. Ozorától kezdve a Sió kiszélesedett völgyben.haladt, balról felvette a mocsaras Kapós vizét, majd Simontornya alatt nagy kanyarulattal egyesült a Székesfehérvár irányából jövő Sárvízzel.