Technikatörténeti szemle 4. (1967)

SZEMLE - Köröskényi Zoltán: Gondolatok a Csonka János emlékkiállításról

Elsőnek a Magyar Vagon- és Gépgyár 1903-ban kapcsolódott be a gépjárműgyártásba. Főként teher és különleges rendeltetésű gépjárművek képezték gyártási profiljukat. 1904-ben gyártották a teljesen korszerű 4 kerék-meghajtású tehergépkocsikat önbeálló tengelyű pótkocsikkal. 1904-ben Csonka konstrukciójú postai gépkocsik gyártását is felvették profiljukba. Ezek után különféle lioencek alapján folytatták a gyártást. 1912-től egész 1928-ig „Prága" licenc alapján készítették a RÁBA típusú teher- és különleges személygépkocsikat, autóbuszokat. 1928 után Austro Fiat, Krupp és MAN, valamint saját tervezésű gépjárműveket gyártottak 1950-ig. Rock István 1904-ben kapcsolódott be az autógyártásba Csonka konstrukciói alapján. 1909-ben alakult Aradon a Magyar Automobil Részvénytársaság a francia Westinghouse gyár égisze alatt magyar mérnökök irányítása mellett. Saját tervezésű TI6 jelű taxi típusú személygépkocsival kezdték a gyártást, majd áttértek tehergépkocsik és emeletes autóbusz gyártására, a háború folyamán pedig Daimler—Benz licenc szerint hadi rendeltetésű gépjármű és repülőmotorok gyártására. Podvinecz—Heissler utódaként a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyár túraautó, tehergépkocsi gyártására állt át. Az első világháború után személygépkocsik, taxik gyártásába kezdett, Magomobil, Magotax, Magosix néven, gyártásuk 1931-ben a gyárral együtt megszűnt. Az első világháború után nehezen indult meg a termelés. Az említett RÁBA-n, MÁG-on kívül a MAVAG is bekapcsolódott a gépjárműgyártásba, MÁG-gal kötött szerződés alapján, 1925-ben előbb NAG, majd 1928-tól Mercedes—Benz licenc alapján, Diesel-motor szállítás esetén a Láng gépgyárral kooperálva. Fenti licencek alapján készülték a különféle teherbírású teher-, különleges gépkocsik és autóbuszok, majd a második világháború folyamán széles kooperációban a magyar konstrukciójú RÁBA—Botondok és Marosok. Megemlítendő még a Weiss Manfréd gyár tevékenysége különféle taxik és különleges rendeltetésű gépkocsik gyártása vonatkozásában. Fenti gyártó vállalatok termékeit egy pár modell és alap-típusaikat ábrázoló tablókon képek jelzik a kiállításon, amelyeknek tanulmányozása során megállapítható, hogy a magyar autógyártás mindenkor lépést tartott a külföldi fejlettebb ipari országok fejlődési irányzatával, csupán termelési darabszámban és a bedolgozó ipar hiányában maradtunk el, amit sók esetben importtal kellett helyettesíteni. II. A magyar automobilizmus fejlődése 1946—1970 A második terem kiállítási anyaga a felszabadulás utáni helyzetet, fejlődést, a fejlesztéssel kapcsolatos kísérlet-kutatást, valamint a harmadik 5 éves terv célkitűzéseit, az elérendő műszaki követelmények főbb jellemzőit regisztrálta. 1946—1950 évek gyártási kapacitását a RÁBA és MÁVAG gyáraknak a második világháborúban elszenvedett pusztulása jellemzi. A termelési eredmények és kapacitás ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy a népgazdaság távlati szállítási igényét a két gyár nem tudja teljesíteni. Ennek érdekében az államosítás és az első 3 éves terv időszakában megszületett a „Csepel Autógyár" és