Technikatörténeti szemle 4. (1967)

SZEMLE - Ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben

4. ábra. A kiállítás részlete az ajtó előtt álló nagy ^instrumentum parallacticum"-mal, amelynek ferde, rektaszcenziós tengelye az égbolt északi sarka felé irányul. (refraktor) nagyobb részt fából épült, bádog csővel és acél csapágyazással. A távcső két tengely körül forgatható, az egyik tengely párhuzamos a Föld tengelyével, és északi irányban az égi pólus felé mutat. Az égitestek keletről nyugat felé tartó látszólagos napi mozgásának követéséhez elegendő a távcsövet e rektaszcenziós tengely körül forgatni. A műszer 167 cm hosszú csövének átmérője 9,2 cm. A háború alatt megsérült bádogcsövet a helyreállításnál kellett kipótolni. A cső okulárvégén mikrométer van beépítve. Eredetileg ez a műszer állt a •— jelenleg üres — kupola alatt. Főként égitestek közti kis szögtávolságok mérésére használták. 5. Az angol szerelésű parállaktikus távcső az északi ablaknyílásnál van felállítva. A szép kivitelű, öntöttvas állványra szerelt, sárgaréz műszer az egri specula utolsó szerzeménye: a 19. század közepén készült. Gyártmánya: K. K. polytechn. Institut in WIEN, Chr. Starke. A refraktor csövének szabad átmérője 5,7 cm, hossza 74,5 cm. Az előbbihez hasonló rendszerű, de rektaszcenziós tengelye mindkét végén alátámasztott (angol szerelés). Albert Ferenc szereztette be és a 4. pontban leírt műszert cserélte ki vele, a mozgó kupola alatt. 6. Gregory rendszerű tükrös távcső. A roncs állapotban lévő, ismeretlen gyártmányú tükrös távcső (reflektor) csövének hossza 90,2 cm, átmérője 14,3 cm. Ez utóbbi a 18. század közepén még elég nagynak számított. A vasból készült műszernek csak az állványa hiányzott, ezt a múzeum berendezésekor pótolták.