Technikatörténeti szemle 4. (1967)

SZEMLE - Ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben

rozta a város földrajzi helyzetét, Heves és Szolnok megyék 13 pontjának tengerszint feletti magasságát, valamint 23 hegy, domb magasságát. Szépen megírt ismeretterjesztő cikkeivel a hazai tudomány-népszerűsítés egyik úttörője.

3 A csillagásztorony műszerei Az egri csillagvizsgáló létesítése és felszerelése idején a kor egyik legtökéletesebb ilyenfajta intézménye volt. Bár számos kisebb eszköz elkallódott, elpusztult, a legértékesebbek megmaradtak és nagy részük ma az egri csillagászati múzeumban látható. Csupán néhány műszer másodpéldánya maradt a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgálóban. Így az egri kiállítás a tökéletesen felszerelt obszervatórium benyomását kelti. Sajnos a két világháború nem múlt el nyomtalanul e műszerek felett sem. Optikai alkatrészeik nagyobbrészt hiányzanak, egyes részeiket rekonstruálni kellett. A következőkben a rekonstruált, kiállított eszközöket ismertetjük, elhelyezésük szerint csoportosítva. A műszerek két teremben kaptak helyet. A nyugati teremben állnak az idő és szögmérésre szolgáló eszközök, mivel e teremben van az elmozdíthatatlanul falba épített nagy quadrans, valamint az észak—dél vonalat jelző márványsáv is. A keleti teremben a különféle csillagászati jelenségek, az égitestek megfigyelésére szolgáló műszerek láthatók. 1. A nagy faliquadrans az egri csillagásztorony egyik legnevezetesebb eszköze volt. A falba épített márványlapra szerelt műszerrel a déli látóhatártól a zenitig lehetett észlelni az észak—dél vonalon áthaladó égitesteket. A fokbeosztásos negyedkörív sugara 241 cm, így a beosztás igen pontosan leolvasható. Hasonló pontosságú műszerekkel akkoriban csak néhány csillagvizsgáló (Greenwich, Párizs, Mannheim) volt felszerelve. A sárgarézből készült, fokbeosztásos körnegyed mentén mozgatható kb. 250 cm hosszú, 9,2 cm átmérőjű észlelő távcső mozog, mely a második világháború alatt tönkrement, ezért rekonstruálni kellett. A távcső okulárja minden helyzetben kényelmesen elérhető volt a negyedkörív alakú, lépcsőzetes, barokk díszítésű észlelő létráról. A műszer felirata: Jeremiah Sisson. London, 1780. A durvább vasszerkezeteket híres vasművesünk, Fasola Henrik készítette. A faliquadrans, mai meridiánműszerek őse, az észak—dél vonalon (meridiánon) áthaladó égitestek megfigyelésére volt alkalmas. Főként az égitestek helyzetét és a pontos időt mérték vele. A mérési pontosságot a nóniusz-leolvasás mellett a mikrométerek is fokozták. 2. A nagy mozgóquadrans a középső ablaknyílás előtt áll. A sárgarézből és fából készült eszköz lényegében a mai teodolitok őse. Ugyancsak Sisson készítette a 18. század második felében. A függőleges negyedkörív rádiusza 93.2 cm, így nagyon pontos leolvasást biztosított. A vízszintes kör sugara 34 cm. Mivel a műszert vízszintesen és függőlegesen egyaránt lehetett mozgatni, nemcsak a meridiánon tartózkodó égitestek megfigyelésére volt alkalmas. Távcsövének 3 Albert Ferenc hivatalosan az Érseki Lyceum könyvtárosa és tanára volt (matematikát, fizikát, geográfiát, statisztikát és német nyelvet tanított). A csillagásztorony voltaképpeni utolsó igazgatója tehát Tittel Pál volt.