Technikatörténeti szemle 4. (1967)
SZEMLE - Mészáros Vince: A Magyar Közlekedési Múzeum megnyitása
az az örvendetes tömeges látogatottság — három hónap alatt 70 000 látogatót fogadtunk —, amely frappánsan igazolja a műszaki szakmúzeumok munkája iránt megnyilvánuló korszerű igényt mindenki számára. Jelenlegi kiállításunkban két vezető gondolatkör ötvözetét fedezheti fel a látogató. Az egyik: a történeti, a másik: a politechnikai és ismeretterjesztő szándék. Az elsőt a múzeum kupolacsarnokában berendezett vasúttörténeti, a galérián található repüléstörténeti és magyar autótörténeti kiállításunk reprezentálja. Intenciójukban érzékeltetik a közlekedés komplexitását, mind a technika és forgalom, mind a kereskedelem és társadalomszervezés vonatkozásában. A második gondolatkör — a politechnikai és ismeretterjesztő — az energiaforrások, erőgépek fejlődését kíséri nyomon a különböző közlekedési ágakban e fejlődés hősi korszakától, a XIX. század közepétől. Mindkét rendező szándék máig követi a fejlődés menetét, vagy legalábbis jelzi a haladás tendenciáit. Példa erre a „Lenin" atommeghajtású jégtörőhajó 1 : 50 1. modellje, vagy a kiállított bolygó dugattyús (Wankel) motormetszet, amelyet első ízben láthat Magyarországon a múzeumlátogató szakember is. Világviszonylatban egyedülálló exponátuma a múzeumnak egy 213 cm átmérőjű, domborművű földgömb. A lassan forgó, belülről átvilágított megkapó alkotáson földünk forgalmi útvonalait tanulmányozhatja az érdeklődő szárazföldön, vízen és levegőben, — a szabványos kartográfiai jelzésekkel. Maga a puszta látvány érzékeltetően demonstrálja a közlekedés nemzetközi természetét, amelynek zavartalansága és fejlődése bolygónk lakóinak békés egymás mellett élése nélkül lehetetlen. Az unikális földgömböt az Eötvös Lóránt Tudományegyetem kartográfiai tanszékének munkaközössége építette. Hasonló büszkeségei a múzeumnak szórakoztatóan ismeretnyújtó audiovizuális oktatógépei, amelyek a múzeum házi restaurátor műhelyében épültek. Különösen figyelmet érdemel a múzeum több dolgozójának találmány jellegű „Magnocor" elnevezésű oktatógépe. Hanggal szinkronizált állóvetítő rendszerébe 35, négy-négy variánst tartalmazó kérdéscsoport programozható be. A készülék 40 ülő résztvevőtől fogadja el és dolgozza fel a gombnyomással közölt válaszokat. Ha a résztvevők többsége helyes választ adott, azt megerősíti, ha helytelent, úgy visszacsatolva közli és újból ellenőrzi a helyes megoldást. A múzeumnyitó kiállítás közlekedési ágak szerint tagozódó hét „tárgyi" (vasúttörténeti, autótörténeti, repüléstörténeti, út- és hídépítési, hajózási, vasúttechnikai és járműmotor) kiállítását színesen egészíti ki egy közlekedési karikatúragyűjtemény és egy kis szakkönyvtörténeti kiállítási egység. Ezek a kiállítások a múzeum rendelkezésre álló 3000 m 2 kiállítási területét teljesen kitöltik. Említést érdemelnek a múzeum körüli parkírozott területen skanzenszerűen elhelyezett közlékedésműszaki emlékek is. Az újból megnyílt nagymúltú intézmény működése túlnő a klasszikus értelemben vett múzeumi munka körein. Célkitűzésében az elmúlt idők közlekedéstechnikájának és közlekedéspolitikájának mély megismertetésétől, haladó hagyományaink ápolásától és tanulságaitól átível a modern közlekedés alapproblémáinak és fejlődési tendenciáinak megértetéséig. A közlekedés témakörén keresztül egész műszaki és természettudományos kultúránk színvonalának emelkedését szolgálja. Mindennapi gyakorlatában együttműködik közlekedési iparunkkal. Így pl. nagy kiállító csarnokában felállított terepasztalán egy tengeri és folyami kikötő didaktikus szemléltetésével kapcsolatban a Magyar