Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Mendele Ferenc–Németh B. Ferenc: A kiskunhalasi műemlék-szélmalom helyreállítása

a fiókgerendák csak a vályogfalra támaszkodnak. A mestergerendákat és a sebeskereket tartó tölgyfagerendát nem kellett kicserélni, a többi nagyrészt új fenyőgerenda. A lisztespadon — az utólagosan épített vályogfal elbontása és a szecska tárolására épített falazott gödör betemetése után —a párnafára fektetett hajópadlót kijavítottuk. A kőpadon, a sebeskerékpadon és a nagykerékpadon a pallókból készült padló teljesen hiányzott, pótolni kellett. A négy szintet összekötő falépcső is a helyreállítás során készült. A malombelső sártapasztása nagyrészt hiányzott és a megmaradt vakolat is a többszöri átázás következtében feltáskásodott. Az új tapasztást — szintenként 25 cm magas téglapiros lábazatfestéssel — fehérre meszeltük. 1960 óta a nyugati bejárati ajtót és az ablakszárnyak jórészét is — néhol a gerendatökokkal együtt — kibontották. A hiányzó nyílászáró szerkezeteket eredeti kiképzéssel pótoltuk. A gerendatokokat akácfából készítettük, az ablakszárnyak ún. fix üvegezésűek, a vízszintes zsalulemezekkel borított ajtólap kovácsoltvas szögekkel díszített stb. A földszinti ablakoknál az utólagos téglabefalazások kibontása után a vasrácsot (szalagrácsot) is kijavítottuk. Az ablakok, ajtók farészeit csónaklakkal vontuk be, a vasalásokat, ablakrácsokat — rozsdamentesítés után — csontfeketére mázoltuk. A. fordítható tetőszerkezet javítása A malom szélirányba fordítható tetőszerkezete — a hiányos zsindelyfedés ellenére — viszonylag jó állapotban volt. Egy-két korhadt szarufát cseréltünk csak ki és fenyőfazsindelyből új fedést készítettünk, a tetőcsúcsban császárfára erősített bádogdísszel. A tető homlokoldalán, fürfalán — ahol a vitorlatengely a tetőtérbe hatol — a deszkaborítás teljesen új. A 70 cm széles falkoronára fektetett koszorúgerenda (sárráma, sárgerenda) — és alatta a talpfákkal — s az ezen fordítható csúszóráma kisebb kiigazítással változatlan maradt. Megtartottuk a régi külsőrámafát is. A több darabból készített sárráma elmozdult darabjait és a sugarasan elhelyezett talpfákat a falkorona téglaburkolatának szakaszos javításánál eredeti helyükön rögzítettük. (A koszorúgerenda és a vaspánttal összefogott külsőráma alatt ugyanis a köpenyfal annyira ki romlott, hogy 35 cm magasan szakaszosan átraktuk a téglafalat.) A sárrámába fecskefarkú csapolással befogott, félhenger alakú papucsokat is csak igazítanunk kellett. A keményfa papucsokon csúszó, a tető és a szélvitorla elfordítását biztosító csúszóráma két részből áll. A facsapokkal és faszögekkel összeerősített ráma alsó része gyertyánfából —, a felső bükkfából faragott. A gyertyán- és a bükkgerendákat feles átfedéssel toldják és rögzítik egymáshoz. A csúszórámára támaszkodnak a tetőt és a szélvitorlát, valamint a vitorlatengelyttartó gerendák, a görbeqerendák. (Az egyik görbegerenda korhadt szakaszát —• a homlokdeszkázásnál — lapolással meg kellett erősítenünk.) A két görbegerendára fekszik fel középen a mittligerenda (közéogerenda). A középen toldott mittligerenda a vitorlák síkjával párhuzamos és a köralakú csúszórámát átlósan felezi. A mittligerenda kétoldalt 2,20 m-rel túlnyúlik a falsíkon és ehhez a túlnyúló szakaszhoz erősítik a földig lenyúló két karfát, szárnyfát. <A mittligerenda és a két karfa egy egyenlőszárú háromszöget alkot.) A karfák két-két akácgerendából készültek és a toldáshoz erősített huzallal a görbegerendák hátsó végéhez kötik ki őket. A két karfa alul a középszárfát fogja közre. A középszárfa az újonnan készített ereszdeszkázatnál a fargerendához csatlakozik. (A fargerenda a görbegerendákat köti össze, tengelye pedig merőleges a bálványfa tengelyére.) A középszárfa alsó vége elkorhadt, ezért vaspántokkal összefogott