Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Mendele Ferenc–Németh B. Ferenc: A kiskunhalasi műemlék-szélmalom helyreállítása

évi keresetét elvitte."

18 Az 1930-as évek végén villanyt vezettetnek a malomba és kalapácsos darálót szereltetnek föl. A malom földszintjét vályogfalakkal több helyiségre .osztják. A villanykábelt — a meglévő szélvitorlák miatt — a föld alatt vezettetik a malomba. A négyágú szélvitorlát megtartják, de a darálót — és a később beszerelt szecskavágót is — ettől kezdve jórészt villanymotor hajtja. (A helyreállítás megkezdésekor még a transzmisszió is megvolt.) 1943-ban a szélmalmot — lakás és eltartás fejében — Körössy Jenő veszi meg Sáfrik Józseftől. Villanymotor ekkor már nincs a malomban, ezért a szélvitorlák és az energia-átviteli szerkezetek kisebb javításával biztosítják az energiát a daráláshoz. 1950-ben a daráló is leáll. A földszinti ablakokat befalazzák, az ajtókat beszögelik, a szélmalom mégis rohamosan pusztul. 1954-ben a berendezés kisebb darabjait a helyi múzeumba szállítják.

19 A vitorlaszárnyakat — életveszély miatt — az 50-es évek végén leszerelik és egy ideig a Kölcsey u. 14. szám alatti, volt malomház udvarán tárolják. A fordítható tető csúszórámáját a koszorúgerendához szögelik, nehogy egy erős szél ledobja a sisakot a falról a vitorlákkal együtt. A malomiban maradt szerkezeteket, berendezéseket megrongálják, a faanyag egy részét elhordják. 1964-ben — az ÉM. Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára — a szélmalmot a város megvásárolja. Az 1964—66-ban helyreállított

20 malmot jelenleg a halasi Thorma János Múzeum használja, gondozza. A malomépület helyreállítása A szélmalom hornyolt fazsindelyfedését 1950 óta nem javították. A zsindely egy része elkorhadt, máshol a szél tépte föl, ezért a malom közel húsz évig beázott. A deszkával borított gerendafödémek teljesen, a szarufák részben elkorhadtak, de a fából készült berendezés is nagy kárt szenvedett. A köralaprajzú, fölfelé szűkülő malomház — bár nagy része vályogból falazott és csak a külső oldalát védi egy tóglasor vastagságú köpenyfal

21 — viszonylag jó állapotban volt. A kiromlott téglákat — elsősorban a nyílások körül, az eresz alatt és a lábazatnál — nagyméretű, kézzel vert, bontott téglákból pótoltuk. Ahol a téglák között a habarcs hiányzott, mély hézagolással javítottuk ki a hiányokat. Sajnálatos, hogy a hézagolással, a téglák egyenkénti pótlásával a köpenyfal foltos lett, mivel helyenként a habarcsot a téglákra is rákenték. Gondosabb kivitelezéssel ez a kellemetlen felületegyenetlenség elkerülhető lett volna. A fenyőfából készült korhadt födémgerendákat kicseréltük. A földszint feletti pórfödém fiókgerendáit két mestergerenda is alátámasztja, a többi szinten 18 Nagy Czirok László i. m. 38. 19 Thorma János Múzeum anyaga, ltsz. 55.78.1 — 55.78.28'. Janó Ákos gyűjtése. 1954. ápr. 2. 20 A helyreállítási tervet — Nagy Szeder István felmérésének felhasználásával — Mendele Ferenc készítette. A kivitelezést és a berendezés részbeni rekonstrukcióját — Németh B. Ferenc közreműködésével — az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte Szarka Imre és Varga Béla főépítésvezető, Kiss László és Palik Károly építésvezető, valamint Ferencz Sándor csoportvezető irányításával. 21 Kovács János (78 éves) adatközlő szerint a szélmalmot Hunyadi Antal építtette és halála után 1888—1900 között (1892-ben?) fia, ifj. Hunyadi Antal a vályogfalú, kívül tapasztott malmot egy-tégla vastagságú köpenyfallal burkolta körül. Emlékezete szerint ezzel egyidőben emelték meg egy szinttel az alulhajtós malmot is és alakították át felülhaj tóssá.