Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Nagybákay Péter: Munkaeszközábrázolások magyarországi céhjelvényeken

a fazekaskorong.

39 Négy változatát ismerhetjük meg a közölt képeken. Az első, a legrégibb, amely a pápai mesterek 1714. évi, cserépből készített, mázas, szivalakú behívótábláján

40 látható, olyan állótengelyű lábkorong, amely a XV. század folyamán kezdett a városokban elterjedni az addig használt kézi korong helyett. Formája, esztergált lábaival és vastag, dobalakú korongjával, pontosan megegyezik a magyarországi habán fazekasok által használt és készítményeiken 26. ábra. 27. ábra. Pápai fazekascéh behívótáblája 1714. Jolsvai fazekascéh pecsétje 1743. a XVI. századtól kezdve sűrűn ábrázolt masszív, német eredetűnek tartott fazekaskorongéval (26. ábra). A jolsvai fazekasok 1743. évi pecsétjére'''

1 vésett korong is ehhez a típushoz tartozik még (27. ábra), sőt a nógrádverőcei fazekasok 1825-ben készült korsójának'''

2 domborműves korongja is erre a típusra emlékeztet (28. ábra). A ma is használt mozgó tengelyű, kéttányéros korong képe látható a kolozsvári Erdélyi Múzeum egyik céhbehívótábláján

43 (29. ábra). A korongokat jobbrólJbalról mindegyik ábrázolásnál egy-egy, nagyjából háromszög alakú fakés kíséri, mint a fazekasság másik legfontosabb szerszáma. 39 A fazekaskorongok típusaira nézve lásd: Holl Imre, Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Budapest Régiségei XVII. (1956) 191. — Krisztinkovich Béla, Habaner Fayenoen. Corvina. (Bp., 1962) 40. 40 Nagybákay Péter, Veszprémi és Veszprém megyei céhbehívótáblák. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei II. (1964). 41 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. 263/1875. 4. 42 Cóhkorsó dr. Tompa Kálmán magángyűjteményében Budapesten. 43 Behívótábla a kolozsvári Erdélyi Múzeumban. Veszprémi Bakonyi Múzeum fényképlemeztára 3165—3166.