Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Nagybákay Péter: Munkaeszközábrázolások magyarországi céhjelvényeken

— amelynek segítségével az abronesolást végezték — szerepel jelvényeiken, rendszerint hordó kíséretében. Ezeket a szerszámokat mutatja be a rózsahegyi kádárok 1717. évi pecsétje,

22 de ugyanezek láthatók a körmöcbányaiak 1589-ben vésett pecsétjén

23 is, valamint a Balatoni Múzeum egyik fából faragott céhbehívótábláján

24 (17. és 18. ábra). A faiparhoz sorolhatjuk a molnárok mesterségét is, mivel a molnárok nemcsak a gabona őrlésével foglalkoztak, hanem malomépítéssel is, tehát egyúttal ácsok is voltak (faragómolnárok). A németújvári (Güssing) molnárok 1661. évi pecsétjén

25 a malomipar legfontosabb berendezése, a malomkerék látható (19. ábra). i Végül a faipari szakmák közül a kerékgyártókat kell még megemlíteni (bognárok). Jelvényük minden esetben a kerék fölött, vagy mellett megjelenő bognárbárd, amely eleinte rövidnyelű, hosszú, széles, egyenespengéjű vágószerszám volt.

26 Ilyen látható egy 1600-ból származó céhpecséten

27 (20. ábra), amelyen a bárd alakja még megegyezik a flandriai Brügge XIV. századi kerékgyártópecsétjén megjelenített bárdéval. Később elnyúlt, hegyes, kesrekélű alakot vett fel a bognárbárd (Spitzhaken), amelynek képe jól látható a mencshelyi 22 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. 59/1877. 2. 23 Borovszky, Magyarország Vármegyéi és Városai. Barsvármegye. 258. 24 Behívótábla a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Veszprémi Bakonyi Múzeum fényképlemeztára 2848. sz. 25 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. 187/1877. 26 Vámbéri Gusztáv—Nagybákay Péter, Magyarországi kerékgyártó és kovácscéhpecsétek. Kézirat a Magyar Közlekedési Múzeum adattárában. 27 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. 42/1913. 2. 17. ábra. Rózsahegyi kádárcéh pecsétje 1717. 18. ábra. Kádár céhbehívótábla