Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Nagybákay Péter: Munkaeszközábrázolások magyarországi céhjelvényeken

zad közepétől a szűr helyett a guba kezd elterjedni, így ez időtől kezdve már gubacsapókkal is találkozunk, míg végül a XIX. században a gubacsapók már csak gubásoknak nevezik magukat. A csapók által készített szűrvéget, vagy posztót helyenként speciális mesterek, a nyírok csinozták, borzolták és nyírták simára. A soproni posztósok 1627. évi pecsétjén a címerpajzsban négy szerszám képe jelenik meg. Az első legalul foglal helyet, ez az ún. ifa, vagy íjfa (Wollbogen, Fachbogen, archet des foulons), a csapás műveletének szerszáma. Rugalmas, fából készült, íjhoz hasonló szerkezet húrral vagy dróttal kifeszítve. Az összegubancolódott, csapzott gyapjú szétfoszlatására szolgált. Hasonló alakú és el8. ábra. Fertőszentaniklósi 9. ábra. szabócéh behívótáblája 1645. Jászberényi szabóoéh pecsétje 1701. helyezésű, vízszintes helyzetű, szánkóformájú ifát ábrázol a flandriai Brügge posztócsapóiinak XIV. századi pecsétje. A húrt fakampóval feszítették meg, illetve pengették. Ez volt a csapófa (Schlagholz), amely a legrégibb ábrázolásokon, mint a debreceni csapók 1529-i pecsétjén és a bemutatott sopronin is, fakalapács alakú és a pajzs baloldalán látható (1. ábra). A pajzs másik oldalán nyeles száltépő, szeges strigula (Kratze) helyezkedik el. Középen hatalmas poszíónyíró olló emelkedik ki, melynek alakja a juhnyíró ollóra emlékeztet. Az elkészült posztó nyírására szolgált. A veszprémi csapók 1733. évi korsóján két másik csapószerszám jelenik meg. Egyik a tépés, a másik a fonás műveletének eszköze. A tépőszék (2/a ábra) (csikó) négylábú fapad, amelyen lovaglóülésben ül a mester, előtte kiemelkedő ládarész a csikó feje, amelynek lejtős lapjára fel van erősítve az ún. körömpő (Krempel), amely nem más, mint nyeles fatáblára feszített, bőr lapba illesztett,