Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966)

Időközben a magyar légiforgalom megszervezése kapcsán Feigl László, a „Hungária Automobil RT" igazgatója a távolabbi jövő reményében repülőgép építésre és a „Feiro" repülőgépgyár megalakítására határozta el magát Rotter Lajos és Feigl Gyula műszaki irányításával. Ez a vállalat három Rotter tervezésű repülőgépet gyártott 1923—25-ben. A további munkát azonban, a gépek kiemelkedő teljesítménye ellenére üzemeltetési engedély és megrendelés hiányában kénytelen volt beszüntetni. A Feiro vállalatnál épített gépek a következők: Rotter Lajos, „Feiro—I." utasszállító repülőgépe, felső merevített szárnyú, zárt utasfülkés konstrukció volt 120 LE-s Le Rhone forgómotorral. 1924-ben épült. Adatai: f: 14,25 m, h: 8,83 m, magasság (m): 2,75 m, Gü: 750 kg, Gr: 1200 kg, sebesség (S): 1600 km/ó. Ülések: Két egymás melletti pilótaülés, oldalt nyitott fülkében, két utasülés teljesen zárt limuzin fülkében. A gép teljesen faszerkezetű volt, furnír borítású szárnyakkal és törzs-szerkezettel. Sikeres berepülése után a forgómotor kellemetlen tulajdonságainak, valamint elégtelen teljesítményének megszüntetésére a gép átépítésre szorult és a törzs-szerkezet, valamint a vezérsíkok átkonstruálása mellett Hispano 180 LE-s repülőgépmotort építettek bele. Így született meg a következő Feiro gép. Rotter Lajos — Feiro „Daru" típusú repülőgépe, amely a Feiro I. gép alkatrészeinek felhasználásával és annak továbbfejlesztésével készült. A Daru éveken keresztül kísérleti repülőgépként került felhasználásra. A beépített Hispano motor kisebb homlokfelületével javította a pilóták kilátását, és nagyobb teljesítménye folytán megnövelte a gép repülőteljesítményét. A gép adatai: f: 14,2 m, h: 9 m, m: 2,74 m, szárnyfelület (F): 26 m

2

, Gü: 820 kg, Gr: 1300 kg, S: 170 km/ó, forgalmi jelzése H—MAFA. Rotter Lajost és a Feiro vállalatot a megfelelő magyar iskolagép kostrukciójának kialakítása is foglalkoztatta. Erinek eredményeképpen 1925-ben a vállalat egy iskolagépet gyártott. Rotter Lajos — Feiro „Dongó" típusú iskolagépe nagy oldalviszonyú, kétfedelű, különlegesen merevített szárnyszerkezetével, egymás melletti üléseivel és vastag szárnyprofiljával 1925-ben több forradalmi újítást tartalmazott. Egyéb hiányában először ebbe a gépbe is Le Rhone forgómotort építettek. A gép meglepően jó repülő és sikló tulajdonságokat mutatott, de mint forradalmilag új megoldás a világháborús típusok régi szemléletében nevelődött repülőgeneráció előtt nem tudott elismerést kelteni, így nem került használatba. A „Dongó" adatai: f: 11,5 m, h: 6,2 m, m: 2,95 m, közepes szárnymélység: 0,68 m, (!!!) F: 15 m

2

, Gü: 450 kg, Gr: 690 kg, S: 165 km/ó, (új Oberursel motorral). Forgalmi jelzés: H—MAFB. A Feiro vállalat repülőgép építő tevékenységének megszűnése után Rotter Lajos a magyar vitorlázórepülésben ért el kimagasló repülő és tervező eredményeket. Ebben a kategóriában nyilvántartott konstrukciói a következők: Rotter Lajos—Janka Zoltán „Vándor" vitorlázórepülőgépe. A gyöngyösi vitorlázórepülők építésében sok sikeres repülést végzett az 1930-as évek elején. Rotter Lajos „Karakán" típusú vitorlázórepülőgépe 1933-ban épült és a gép konstruktőre az összes magyar rekordokat több éven keresztül ezzel a géppel tartotta. Rotter Lajos „Nemere" típusú vitorlázórepülőgépe az 1936-os vitorlázórepülő olimpiára épült a Székesfehérvár-Sóstói Központi Repülőgép-javító Üzemben. Szabadonhordó-szárnyú, kiváló sikló teljesítményével a legjobb magyar vitorlázórepülőgép volt, mellyel Rotter Lajos 326,5 km céltáv repülést végzett Berlinből—Kiéibe és ezzel világrekordot állított fel a vitorlázó céltávrepülés-