Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon

konverterbe. Ha a nyersvas kevésbé heves eljárásbél eredt, a fujtatást gyorsították. Később azonban a fujtatás iramát csökkenteni kellett, különben a nagy fujtatási erő következtében sok vasat és salakot vetett volna ki magából a konverter. Ha a szilícium-tartalom a nyersvasban 1 °/o-nál kisebb volt a mangán elégése a konverterben a normálisnál később következett be, a fúvókák szájnyílásait a tapadékok részben elzárták, a fuvőszél nehezebben hatolhatott át a fémfürdőn, feszültsége 0. 75 - 0.85 atmoszféráig emelkedett. A fövés ideje későbben következett be és rövidebb ideig tartott, a fujtatás ideje is rövidebb volt, az adag 17-22 perc alatt készült el. Az eljárás során termelt folytvas sürü és nehéz folyású, nehezen csapolható volt, a konverterben és az öntóüstben sok kérget és hulladékot hagyott vissza. 1 - 1 1/2 °/o szilícium tartalmú nyersvas a kis bessemerezésnél jobb eredményt adott, a frissités folyamata 25-28 percig tartott, a kapott termék széntartalma 0. 08 °/o és jóminőségü volt. Legjobban bevált a kis bessemerezéshez az 1.1/2 - 2. 1/2 °/o szilícium tartalmú, heves nagyolvasztó járásból eredő szürkenyersvas, melynél a Si = 1.67 - 2.51 °/o, a Mn = 2. 85 - 2. 96 %>, a C = 3. 48 - 4. 71 °/o. Kérgek a nyersvasból nem képződtek, a fuvókanyilások tisztán maradtak, a forró szél nyomása 0.25 - 0. 50 atmoszféránál feljebb nem emelkedett. A fövésnél kisebb moraj volt hallható, a konverterből vasszikrák nem kerültek ki, az egész frissitési folyamat 25-30 percig tartott. A folytacélt könnyen lecsapolhatták, higan folyó volt, a kokillákat jól töltötte ki. 100 kg tuskóra 123 kg nye,rsvas kellett. A késztermék igen jó kovácspróbákat eredményezett, vegyi összetétele pedig a következő volt C = 0. 25 %. Si = 0.9 %>, Mn = 0.030 °/o, S = 0. 01 °/o, P = 0. 01 %, Cu =0.038 7°. A kis bessemerezés folyamatos üzeme azért nem volt biztositható, mert a nagyolvasztók nem termeltek folyamatosan kis bessemerezésre alkalmas nyersvasat, s ezenkivül a termelt nyersvas felhasználása nem volt gazdaságos. Általában 100 kg tuskóra 130-168 kg nyersvasat lehetett számitani, ami gazdaságosnak nem volt mondható. Drágította a kis bessemerezést a gózfuvógép költsége is, ami a kis termelésnél nagyon érezhető volt, továbbá az is, hogy a konverter bélés sokba került. Ilyen körülmények között a kisérleti üzemet 1889. végén beszüntették. 1899 ben még egy kisérlet elvégzésére ismét üzembe helyezték és 158 mázsa folytacél fuvatása után az üzemet véglegesen megszüntették. 94

Y