Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon
Az igy leirt folyamat alig tart egy negyed óráig. A konverter alatt már előkészítve áll az öntőüst, melybe lecsapolják az izzó acélt. Az öntési berendezéseket Bessemer saját tervei szerint készítették és ezek némi változtatással még ma is használatban vannak. 31a/ Hogy milyen haladást jelentett a kohászatban Bessemer találmánya, azt legjobban ugy érzékelhetjük, ha egymás mellé állítjuk a következő beszédes számokat: A Bessemer konverter egyszeri tartalmát,15 000 kg nyersvasat frissítéssel kb. egy hónapig, kavarási eljárással 4-5 napig, Bessemerezés utján pedig 20 percig kell megmunkálni, hogy a kivánt acélfajtára átfinomitsuk. 31b/ Ezek után rátérünk az egyes kohászati üzemek szélfrissitéses acélgyártás-történetének időrendi sorrendben való ismertetésére. Ebben a rendelkezésre álló bel- és külföldi levéltári és könyvtári forrásanyagot igyekeztünk feldolgozni. Rhonic-brézói kincstári vasmű. Rhonic. A rhonici (kisgarami) kincstári vasműben már 1861-ben foglalkoztak a Bessemer-acélgyártás bevezetésének gondolatával. 32 / A hiányos levéltári adatok ugyan nem teszik lehetővé, hogy a kísérleteket részletesen nyomon kövessük, tényként kell azonban elismernünk, hogy a Bessemer-acélgyártás bevezetésére a kezdeményező lépést Magyarországon itt tették meg első izben. Ezt a tényt igazolja az a levéltári adat is, mely szerint 1870-ben a Selmecbányái főkamaragrőfi hivatal intézkedik, "hogy a rhonici vasgyárnál lévő, a vasnak Bessemer módja sze. rint történő finomítására szolgáló készülék az Itteni akadémiának adassék át. " 33/ Ugyanebben az évben a főkamaragrőfi hivatal a minisztérium utasítására megbízza Verhofer Henrik vegyészt, aki a Bessemer-acélgyártás terén már addig is bő tanulmányokat folytatott, hogy a hazai vasmüveket és vasbányákat a szükséges adatok beszerzése végett utazza be. A kisérletek még 1872-ben is tarthattak, mert ebben az évben libetbányai nyersvassal kísérleteztek. 35/ A gyár vezetősége 1877-ben, föltehetően a kisérleti gyártás eredménye alapján, nagyobb bessemer üzem felállítására tervezetet és költségvetést terjesztett a Selmecbányái bányaigazgatósághoz, 36/ melyet az jóváhagyásra a pénzügyminisztériumnak továbbított. 37/ A javasolt berendezés felépítését Pech Antal Selmecbányái bányaigazgató azért tartotta fontosnak, mert